A kihallgatás tudománya – Hazugságvizsgálat

A National Geographic Channel filmjében bemutatja a hazugságvizsgáló gépeket is, és a nyomozók alkalamzta emberi trükköket is.

A poligráf
Az első hazugságvizsgáló módszer az 1917-ben feltalált poligráf volt. Ez olyan élettani jellemzők változásait méri, amelyeket a hazugsággal járó stressz okoz. Hogy működését megtapasztalják, egy egyszerű kísérletben arra kérik az alanyt, hogy írjon le egy számot, és ezt később tagadja le.

A szám-stimulációs teszt során észlelhető volt, hogy az alany a leírt-letagadott számra adott jellegzetes reakciót. A szívműködést és a bőr elektromos vezetőképességét megjelenítő grafikonon is ingadozás látszott, a légzésszám változásait, annak csökkenését is kimutatták. Mindez nyilvánvalóan hazugságra utal.

A poligráf hazugságtesztelő képessége intenzív kutatás tárgya. A találati pontosság 50 és 90 százalék között mozog, épp ezért a poligráfos eredményt csak ritkán fogadják el bizonyítékként a bíróságon.

A közelmúltban felgyorsultak a megbízható hazugság-detektáló technológiára irányuló kutatások. Az egyik legmodernebb eljárást a dél-karolinai Fort Jackson Védelmi Akadémián fejlesztették ki, és itt is tesztelik.

Stresszreakciók kimutatása
Egy tesztben infravörös kamera fürkészi a kifaggatott kísérleti alany arcán a legcsekélyebb mérvű hőmérsékleti változásokat. Kimutatták, hogy a hőmérséklet egy cseppet mindig megugrott, ha valaki kicsit izgult a kérdés hallatán. Általában ez a jelentéktelen, tizedfokos hőmérséklet-emelkedés csak néhány ezredmásodpercig tart, amely igen viharosan alakul ki és ugyanilyen gyorsan tér vissza az eredeti értékre.

Árulkodó szemmozgás
A modern technológiák nem mindegyike alapul a hazugsággal járó stresszreakció kimutatásán. Egy másik módszer azt a szemmozgást követi nyomon, amikor mások arcába nézünk. Másként tekintünk az ismerősökre és másként az ismeretlenekre. Egy ismerős arcon a szemre, az orra és a szájra összpontosítunk. Ha azonban nem ismerős az arc, másképp fürkésszük. Az agyunk nemet mond, és újabb adatokat követel. A lehető legtöbb információt kéri a hajról, a fülekről, az állról; annyi részletet, amennyit csak lehet. Ezt az eljárást az eltűnt személyek felkutatásában is hasznosítani lehet. A gyanúsítottat ki lehet kérdezni, hogy felismeri-e az illetőt. Lehet, hogy tagadni fognak, de a szemmozgásuk elárulhatja őket.

E hazugságvizsgáló módszerek egyike sem maradéktalanul megbízható, valamennyinek van egy gyenge pontja. A stresszreakciót tesztelő eljárásokat félrevezetheti, hogy egyesekből az igazmondás is stresszt válthat ki. Akadnak mások, akik ezzel szemben stresszmentesen bírnak hazudni. A szemmozgást-detektáló módszert pedig egyszerűen ki lehet játszani a szemmozgások tudatos kontrollálásával.

Az agyműködés vizsgálata
De vajon mi történik, ha még mélyebbre ásunk le az emberi lélektanban, valamennyi hazugság és őszinteség forrásáig, az agyműködésig? A New York-i Columbia Egyetem kutatói kitaláltak egy kísérletet, hogy megtudják, hazugság közben megváltozik-e az agy működése.

Az MRI készülék kimutatja a különféle agyterületek megnövekedett aktivitását. A kísérleti alany magában végiggondol és elmondj egy igaz és egy hazug történetet. Az agyát eközben teljes egészében átvizsgálják.

Az egyik kulcsfontosságú terület a gyrus cingularis, ami a tévedéseket korrigáló funkcióiról ismert. Ez az agyterület segíthet abban, hogy a hazudozó nyomon kövesse, miről is beszél. A középső homloktekervény a történetek elmesélésért és a nyelvi funkciókért egyaránt felelős terület. Könnyen lehet, hogy egy történet kiötlése külön követelményeket ró erre az agyterületre. E területek a kísérlet során mind aktivizálódtak, amikor az alany hazudott, és inaktívak voltak, amikor igazat mondott.

Kihallgatások A National Geographic Channel filmje április 2-án csütörtökön 18 órától megtekinthető. A filmben valós kihallgatásokat rögzítő felvételek segítségével megtudhatjuk, hogyan aknázza ki két nyomozó a kihallgatás tudományos eszközeit két gyilkossági eset felderítéséhez. A kihallgatásokat filmre vették, és a tárgyalások során bemutatásra kerültek.

Létezik biztos módszer?
Ezek az új technológiák még a fejlesztés kezdeti fázisában tartanak. Még alapos tesztelésre szorulnak a valós bűnügyi kihallgatások során. Vajon akad-e majd közöttük olyan, amely valaha is teljes mértékben megbízható lesz?

A legtöbben úgy vélik, hogy soha nem lesz a birtokunkban száz százalékig megbízható hazugságdetektáló módszer. Egy ilyen technológia hiányában továbbra is azokra a jól képzett kihallgatókra kell támaszkodnunk, akik elszántan törekednek az igazság kiderítésére.

Valaki belép a kihallgatószobába, aki ismeri az igazságot, de magában eltökélte, hogy a zsaruknak, történjen bármi, akkor sem árulja el. Néhány órán belül azonban, miközben csak ücsörögnek és beszélgetnek egymással, nem csak, hogy bevallják az igazat, de még le is írják a kihallgatóknak. Elképesztően hatásos módszer!

Az igazságszolgáltatást legjobban az segíti, ha a rendőrtiszteket olyan kényszertől-mentes kihallgatási módszerekre képezik ki, amelyek az emberi viselkedés és lélektan átfogó ismeretén alapulnak.

Következő részben ezeket a kihallgatási technikákat mutatjuk be.

A cikk folytatása:
A kihallgatás tudománya 2. rész – Kihallgatási technikák