Száz éve érte el az első ember az Északi-sarkot

Az 1856-ban született Peary hadi mérnöknek tanult, de fantáziáját mindig a sarkvidék foglalkoztatta. Harminc éves korában indította el első expedícióját, s 1905-ben minden addigi rekordot megdöntve az északi szélesség 87. fokáig jutott.

Peary 1908 telét az északi-jeges tenger jégmezőjén vészelte át, majd 1909 februárjában 8 társával és 17 eszkimóval 19 szánnal és 133 szánhúzókutyával indult el a pólus felé. Társai meghatározott időközönként visszafordultak. Peary és a fekete Matthew Henson 1909. április 6-án érte az Északi-sarkot, ahol előttük még nem járt ember. Itt kitűzték az amerikai zászlót, méréseket végeztek, majd harminc óra elteltével visszaindultak.

Peary a végtelennek tűnő jégmezőről nehezen jutott vissza a civilizációba, így táviratát csak 1909. szeptember 6-án küldhette el, amely így szólt: “Csillagsávos lobogó leng az Északi-sarkon – Peary.” Legnagyobb megdöbbenésére azonban volt munkatársa, Frederick Albert Cook öt nappal korábban már világgá röpítette ugyanezt a hírt, ráadásul azt állítva, hogy ő már 1908. április 21-én megjárta a sarkot.

Expedíciós kép; Peary felvétele

Hatalmas vita kerekedett, végül a szakértők és a közvélemény is egyöntetűen Pearyt hozta ki győztesnek, akinek diadala akkor lett teljes, amikor Cook eszkimó kísérői bevallották: az expedíció még a pólus előtt megállt, a bizonyítékul használt képeket pedig messze a céltól készítették. Cookot ezt követően csalás miatt perbe fogták és bebörtönözték, ahonnan csak 1929-ben szabadult.
Napjainkban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Peary mérési eredményei tévesek voltak, s ráadásul 1991-ben napvilágra került naplójában az április 6-i bejegyzésben egy szó sem olvasható a nagy eseményről. Különös az is, hogy expedíciója az első három héten napi 21 kilométert tett meg, az utolsó szakaszon viszont, amikor már csak egy társával haladt tovább, napi 42 kilométert volt a táv, amely még motoros szánokkal is nehézkes.

A vitát száz százalékosan eldönteni valószínűleg már nem lehet. Az ellentábor szerint Peary dicsvágyától hajtva szándékosan vezette félre a világot, mások viszont úgy vélik, a kétségeket Cook hívei keltették, akik diszkreditálni akarták ellenfelüket. Védelmezői szerint a kor műszereivel nem is lehetett koordinátáit hitelesen megállapítani, így jóhiszeműen vallhatta, hogy az Északi-sarkon járt. Amennyiben tényleg nem volt a póluson, úgy a dicsőség Joseph Fletchert illeti: ő volt ugyanis 1952-ben az első ember, aki valóban és bizonyítottan járt a földrajzilag pontosan meghatározott Északi-sarkon, amikor amerikai légierő C-47-es típusú repülőgépével leszállt a póluson. Repülőgéppel így is mindenképpen ő volt ott az első.