Találékony vikingek 1. rész – A tenger urai
Valaha Európa legrettegettebb népe volt. 1200 évvel ezelőtt a vikingek hírhedtek voltak barbárságukról és vérszomjukról. A korabeli keresztények szemében pogány barbárok voltak, akiket isten küldött büntetésül. De vajon mennyire valós ez a kép? – megtudhatja a National Geographic Channel filmjéből.
A legújabb kutatások szerint a vikingek esetében, többről van szó, mint első pillantásra látszik. A tudósok és a régészek ma már kezdik felfedezni, hogy a vikingek akkor merőben új technikákat használtak távoli tengeri hódításaikhoz. Ha az ember ezekkel a hajókkal foglalkozik, akkor a vikingeket, nem kezdetleges, hanem nagyon is kifinomult társadalomnak látja.
Milyenek voltak a vikingek mára rég elfeledett fegyverkészítési módszerei? Hogy készültek fel egy új típusú háborúra?
|
Brutális támadások, kegyetlen pusztítások
Kr. u. 793-ban az Észak-Anglia partjainál fekvő lindisfarne-i kolostorban a szerzetesek imádsághoz készülődtek. Szombat volt, június 8-a. Minden előjel nélkül egy hajóraj tűnt fel a horizonton, és egyenesen a kolostor felé tartott. A hajókból emberek özönlöttek a partra. A szerzetesek ismerték támadóikat; a kalóz szó ősi megfelelőjét használták rájuk: viking.
Szörnyű vérengzés következett. A vikingek lemészárolták a szerzeteseket és kifosztották a kolostort. Senki sem maradt életben. Sok felbecsülhetetlen értékű egyházi kincset zsákmányoltak, aztán egyszerűen eltűntek. Ez lett a gyalázat napja.
Lindisfarne rendkívül fontos hely volt a Northumbriai királyságban, itt volt a királyság legfőbb kolostor. Nem véletlen, hogy a vikingek először itt támadtak. És ez csak a kezdet volt. A szász és frank világ ettől kezdve sorozatos támadásoknak volt kitéve.
De milyen indítékok álltak a vikingek támadásai mögött? Egyes történészek úgy gondolják, hogy pusztán gazdasági okok. Az aranynak, amit az egyház Nyugat-Európában felhalmozott, óriási csábító ereje volt. Mások azonban politikai indítékot feltételeznek. Európa ugyanis keresztény volt, a vikingek pedig nem. Ráadásul Európa legnagyobb uralkodója, a frankok császára, Nagy Károly északon kegyetlen háborút viselt a pogányok ellen. Bármi volt is az ok, egy biztos, a támadások az események olyan láncolatát indították el, amelyek megváltoztatták a világ arculatát.
50 éven belül a vikingek meghódították Anglia legnagyobb részét, alig 100 év múlva pedig megtámadták a világ leggazdagabb birodalmát, Bizáncot. 200 év múlva a viking hajók az Atlanti-óceánon keresztül elérték Grönlandot, majd Amerika északi peremét. Ma is kérdés, hogyan voltak képesek erre.
Mi a siker titka?
Sarah Foot, középkorral foglalkozó történész szerint, a választ megtaláljuk azoknak az embereknek a feljegyzéseiben, akik túlélték a viking kort. A források arról tanúskodnak, hogy ez egy merőben újfajta hadviselés volt. A vikingeket az tette egyedülállóvá, hogy közvetlenül a tengerről támadtak.
A felkészületlen parti települések tehetetlenek voltak a hirtelen felbukkanó, kommandós harcmodorukban újra és újra lecsapó viking hajósokkal szemben. De milyen hajók voltak azok, amelyekkel olyan sikeresen tudták alkalmazni ezt a „csapj le és vonulj vissza” harcmodort?
A viking hosszúhajó
Az Oslóban lévő Viking Hajómúzeumban áll a viking hajóépítés egy csodálatos példája, amit agyag, borított be, és konzervált több, mint 11 évszázadon át. Gogstadtnak nevezték el a hely után, ahol 1988-ban kiásták. A 24 méter hosszú, a közepén 5 méter széles hajót 32 evezős hajtotta. A Gogstadt olyan, mint egy viking sírkamra, nagyon sok viking tárgyat tartalmazott.
A szakértők már régen csodálják a viking hajótest formáját és szerkezetét. Az első, amit észrevettek, hogy meglepően vékony, mindössze két és fél centi palánkokból épült. Jó a légellenállása, mert keskeny és az orra magas. Ez a rugalmas és könnyű hajótest inkább egy repülőhöz hasonlít. Az orr megemelkedik a hullámokon, így nagy sebességre képes, és ahogy gyorsul, egyre stabilabb lesz. A Gogstadt másolatai több, mint 29 km/órás sebességet értek el.
A hajótest deszkáit átfedéssel rakták egymásra. Ez az úgynebezett zsindelyszerű építés a maga idejében nem volt szokatlan. Ahogy a hajó felgyorsul levegő szívódik a hajótest alá, szinte légpárna képződik a víz felett, így csökken az ellenállás. A viking hajók nem törnek át a hullámokon, mint a modern hajók, hanem meglovagolják őket a palánkos építés és a hajótest formájának köszönhetően.
A hajó teljes hosszában végigfutó tartógerenda egy darabból van, olyan könnyű, hogy egy ember is elbírja, és akár 14 fokot is képes elhajlani. Az egész szerkezet azért áll ellen a tenger erejének, mert olyan rugalmas. Az egész bordázatnak nagyon rugalmasnak kell lennie. Ilyen rugalmasságot csak egyféleképpen lehet elérni. Ha minden gerendát egyetlen fatörzsből hasítanak ki. Ehhez ékeket kell verni a fába, kihasználva a természetes repedéseket. Ezt az eljárást hasításnak hívják. Az ilyen fajta hajók építésénél ez jobb, mint egy modern fűrész. A fűrész ugyanis keresztbevágja az erezetet. A hasításnál a fát száliránnyal párhuzamosan darabolják fel, és így megmarad a fa természetes szilárdsága. Annak, hogy hasítunk, és nem fűrészelünk, az az eredménye, hogy nem kell figyelnünk a rostokat. A fa követi a rostokat. Úgy hasad, ahogy nőtt. Így amikor széthasítjuk, nem vágjuk el a rostokat, ezért nagyon erős marad.
Különleges vitorla
De a viking hajók nem csak gyorsak voltak, hanem rendkívüli manőverező képességgel is rendelkeztek. A Balti-tenger közepén fekvő svéd szigeten, Gotlandon több mint ezer éves, titokzatos emléktáblákat találtak. Ezeken található a viking vitorlások egyetlen korabeli ábrázolása. A vitorlák négyszög alakúak. Az is látható, hogy minden ember ül és fogja a köteleket, így állítva a vitorlát. Hogy pontosan hogyan szerelték fel a hajóikat kötélzettel, rejtély, mert egyetlen ép kötélzet sem maradt fenn. Egy darab vitorla azonban igen. Figyelemre méltó az az, hogy miből készült: gyapjúból, aminek nagy előnye, hogy jobban fogja a szelet, mert rugalmasabb. Akármennyire feszítik is ki, vissza tudja nyerni eredeti formáját. Csakhogy a rugalmasságtól eltekintve, a gyapjú nyilván alkalmatlan vitorlának, hiszen átázik. Vagy mégsem? A viking vitorla zsenialitásának alapja, hogy egy egyszerű birkafajta, a Spaelsau birka két rétegből álló, és természettől fogva vízhatlan gyapját használták.
Hajóiknak köszönhetően a vikingek a tengerek uraivá lettek. De a hajó csak az egyik része a viking sikerek történetének. A vikingek nem csak tengerészek, hanem, miután partra szálltak, legendás harcosok is voltak.
A cikk folytatása: Találékony vikingek 2. rész – Fegyverek és harci szellem
Kapcsolódó cikkek: