Leó, Szaniszló, Glória2021. április 11., vasárnap
Kultúra

Találékony vikingek 1. rész – A tenger urai

National Geographic Magyarország

Valaha Európa legrettegettebb népe volt. 1200 évvel ezelőtt a vikingek hírhedtek voltak barbárságukról és vérszomjukról. A korabeli keresztények szemében pogány barbárok voltak, akiket isten küldött büntetésül. De vajon mennyire valós ez a kép? – megtudhatja a National Geographic Channel filmjéből.

A legújabb kutatások szerint a vikingek esetében, többről van szó, mint első pillantásra látszik. A tudósok és a régészek ma már kezdik felfedezni, hogy a vikingek akkor merőben új technikákat használtak távoli tengeri hódításaikhoz. Ha az ember ezekkel a hajókkal foglalkozik, akkor a vikingeket, nem kezdetleges, hanem nagyon is kifinomult társadalomnak látja.

Milyenek voltak a vikingek mára rég elfeledett fegyverkészítési módszerei? Hogy készültek fel egy új típusú háborúra?

Találékony vikingek
A Krisztus előtti 9. században a vikingek uralták Európát, s saját kényük-kedvük szerint fosztogattak az öreg kontinensen. Brutalitásuk legendás volt, mégis felmerül a kérdés: sikerüket csupán erőszakosságuknak köszönhetik, vagy más okok is meghúzódtak hadseregük hatékonyságának hátterében? Tengeri fölény, hadi stratégia, mesterségbeli tudás, harci szellem – mi lehetett a vikingek igazi titka?

A válaszokat kutató film első része április 5-én hétfőn 18 órától tekinthető meg a National Geographic Channelen.

Brutális támadások, kegyetlen pusztítások
Kr. u. 793-ban az Észak-Anglia partjainál fekvő lindisfarne-i kolostorban a szerzetesek imádsághoz készülődtek. Szombat volt, június 8-a. Minden előjel nélkül egy hajóraj tűnt fel a horizonton, és egyenesen a kolostor felé tartott. A hajókból emberek özönlöttek a partra. A szerzetesek ismerték támadóikat; a kalóz szó ősi megfelelőjét használták rájuk: viking.

Szörnyű vérengzés következett. A vikingek lemészárolták a szerzeteseket és kifosztották a kolostort. Senki sem maradt életben. Sok felbecsülhetetlen értékű egyházi kincset zsákmányoltak, aztán egyszerűen eltűntek. Ez lett a gyalázat napja.

Lindisfarne rendkívül fontos hely volt a Northumbriai királyságban, itt volt a királyság legfőbb kolostor. Nem véletlen, hogy a vikingek először itt támadtak. És ez csak a kezdet volt. A szász és frank világ ettől kezdve sorozatos támadásoknak volt kitéve.

De milyen indítékok álltak a vikingek támadásai mögött? Egyes történészek úgy gondolják, hogy pusztán gazdasági okok. Az aranynak, amit az egyház Nyugat-Európában felhalmozott, óriási csábító ereje volt. Mások azonban politikai indítékot feltételeznek. Európa ugyanis keresztény volt, a vikingek pedig nem. Ráadásul Európa legnagyobb uralkodója, a frankok császára, Nagy Károly északon kegyetlen háborút viselt a pogányok ellen. Bármi volt is az ok, egy biztos, a támadások az események olyan láncolatát indították el, amelyek megváltoztatták a világ arculatát.

50 éven belül a vikingek meghódították Anglia legnagyobb részét, alig 100 év múlva pedig megtámadták a világ leggazdagabb birodalmát, Bizáncot. 200 év múlva a viking hajók az Atlanti-óceánon keresztül elérték Grönlandot, majd Amerika északi peremét. Ma is kérdés, hogyan voltak képesek erre.

Mi a siker titka?
Sarah Foot, középkorral foglalkozó történész szerint, a választ megtaláljuk azoknak az embereknek a feljegyzéseiben, akik túlélték a viking kort. A források arról tanúskodnak, hogy ez egy merőben újfajta hadviselés volt. A vikingeket az tette egyedülállóvá, hogy közvetlenül a tengerről támadtak.

A felkészületlen parti települések tehetetlenek voltak a hirtelen felbukkanó, kommandós harcmodorukban újra és újra lecsapó viking hajósokkal szemben. De milyen hajók voltak azok, amelyekkel olyan sikeresen tudták alkalmazni ezt a „csapj le és vonulj vissza” harcmodort?

A viking hosszúhajó
Az Oslóban lévő Viking Hajómúzeumban áll a viking hajóépítés egy csodálatos példája, amit agyag, borított be, és konzervált több, mint 11 évszázadon át. Gogstadtnak nevezték el a hely után, ahol 1988-ban kiásták. A 24 méter hosszú, a közepén 5 méter széles hajót 32 evezős hajtotta. A Gogstadt olyan, mint egy viking sírkamra, nagyon sok viking tárgyat tartalmazott.

A szakértők már régen csodálják a viking hajótest formáját és szerkezetét. Az első, amit észrevettek, hogy meglepően vékony, mindössze két és fél centi palánkokból épült. Jó a légellenállása, mert keskeny és az orra magas. Ez a rugalmas és könnyű hajótest inkább egy repülőhöz hasonlít. Az orr megemelkedik a hullámokon, így nagy sebességre képes, és ahogy gyorsul, egyre stabilabb lesz. A Gogstadt másolatai több, mint 29 km/órás sebességet értek el.

A hajótest deszkáit átfedéssel rakták egymásra. Ez az úgynebezett zsindelyszerű építés a maga idejében nem volt szokatlan. Ahogy a hajó felgyorsul levegő szívódik a hajótest alá, szinte légpárna képződik a víz felett, így csökken az ellenállás. A viking hajók nem törnek át a hullámokon, mint a modern hajók, hanem meglovagolják őket a palánkos építés és a hajótest formájának köszönhetően.

A hajó teljes hosszában végigfutó tartógerenda egy darabból van, olyan könnyű, hogy egy ember is elbírja, és akár 14 fokot is képes elhajlani. Az egész szerkezet azért áll ellen a tenger erejének, mert olyan rugalmas. Az egész bordázatnak nagyon rugalmasnak kell lennie. Ilyen rugalmasságot csak egyféleképpen lehet elérni. Ha minden gerendát egyetlen fatörzsből hasítanak ki. Ehhez ékeket kell verni a fába, kihasználva a természetes repedéseket. Ezt az eljárást hasításnak hívják. Az ilyen fajta hajók építésénél ez jobb, mint egy modern fűrész. A fűrész ugyanis keresztbevágja az erezetet. A hasításnál a fát száliránnyal párhuzamosan darabolják fel, és így megmarad a fa természetes szilárdsága. Annak, hogy hasítunk, és nem fűrészelünk, az az eredménye, hogy nem kell figyelnünk a rostokat. A fa követi a rostokat. Úgy hasad, ahogy nőtt. Így amikor széthasítjuk, nem vágjuk el a rostokat, ezért nagyon erős marad.

Különleges vitorla
De a viking hajók nem csak gyorsak voltak, hanem rendkívüli manőverező képességgel is rendelkeztek. A Balti-tenger közepén fekvő svéd szigeten, Gotlandon több mint ezer éves, titokzatos emléktáblákat találtak. Ezeken található a viking vitorlások egyetlen korabeli ábrázolása. A vitorlák négyszög alakúak. Az is látható, hogy minden ember ül és fogja a köteleket, így állítva a vitorlát. Hogy pontosan hogyan szerelték fel a hajóikat kötélzettel, rejtély, mert egyetlen ép kötélzet sem maradt fenn. Egy darab vitorla azonban igen. Figyelemre méltó az az, hogy miből készült: gyapjúból, aminek nagy előnye, hogy jobban fogja a szelet, mert rugalmasabb. Akármennyire feszítik is ki, vissza tudja nyerni eredeti formáját. Csakhogy a rugalmasságtól eltekintve, a gyapjú nyilván alkalmatlan vitorlának, hiszen átázik. Vagy mégsem? A viking vitorla zsenialitásának alapja, hogy egy egyszerű birkafajta, a Spaelsau birka két rétegből álló, és természettől fogva vízhatlan gyapját használták.

Hajóiknak köszönhetően a vikingek a tengerek uraivá lettek. De a hajó csak az egyik része a viking sikerek történetének. A vikingek nem csak tengerészek, hanem, miután partra szálltak, legendás harcosok is voltak.

A cikk folytatása: Találékony vikingek 2. rész – Fegyverek és harci szellem

Kapcsolódó cikkek:

  • Málló deszkakupactól a viking hajóig
  • Magyarok fejtették meg a vikingek titkát
  • Ezer éves viking hajóval hódítják meg az Északi-tengert
  • Hogyan tájékozódtak a vikingek borús időben?
  • Exhumálták a hajósírba temetett viking női maradványokat
  • A vikingek brit asszonyokkal népesítették be Izlandot

  • Hozzászólások

    Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

    Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

    A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.

    Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

    Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

    Az egykor 15 ezer lelkes Cahokia a 19. század előtti Észak-Amerika legnagyobb települése volt, halmai még ma is láthatóak Illinois államban.

    Oxigénhiányos állapotban alkothattak az őskori művészek

    Oxigénhiányos állapotban alkothattak az őskori művészek

    A megváltozott tudatállapotot szándékosan idézhették elő, hogy segítse a különleges rajzok létrehozását.

    Virtuális túrán járható be Libanon ősi városa

    Virtuális túrán járható be Libanon ősi városa

    Az ingyenes platformon megnézhetjük, hogy hogyan nézett ki Baalbek időszámítás szerint 215-ben.

    Szomorú titkot rejt a svéd püspök sírja

    Szomorú titkot rejt a svéd püspök sírja

    Peder Winstrup püspök 1679-ben hunyt el, holtteste a 17. század egyik legjobb állapotban konzerválódott emberi maradványa. A főpap nyughelye ugyanakkor nem csak emiatt érdekes.

    National Geographic 2021. márciusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    11 160 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket