Gyémántbánya a világ végén

Észak-Kanada tundravidéke az egyik legkíméletlenebb hely a világon. Mégis itt található a Föld egyik legjelentősebb gyémántlelőhelye, ahol a gépek szakadatlan munkájával termelik ki a drágaköveket.

Gyémántlelőhely északon
Több évtizeden keresztül az volt a nézet, hogy ilyen messze északon gyémánt már nem található. Ám az 1980-as évek folyamán egy geológuscsoport különleges ásványokat, úgynevezett indikátor ásványokat talált, amelyek a gyémántokban dús területeken fordulnak elő.

Különleges építmények II. – Gyémántbánya A Kanada fagyos sarkvidéki területein található Ekati Gyémántbánya a világ legtávolabbi és legmostohább időjárási körülmények között működő bányái közé tartozik. Az itt dolgozók munkáját ráadásul tovább nehezíti, hogy a gránitos alapkőzet sem adja ingyen a kincseit, ezért a világ legerősebb és leghatalmasabb erőgépeire van szükség: a bánya hidraulikus fejtőberendezése óránként 900 iskolabusznak megfelelő tömegű anyagot mozgat meg, a meddő szállítását végző teherautók számára akár egy háromtucat elefántból álló rakomány sem jelentene túlzott megterhelést, a felhasznált robbanóanyag mennyiségéről pedig elég annyit szólni, hogy a gyémántfejtők naponta 50 ezer tonna fagyott gránitot mozgatnak meg robbanótölteteik segítségével. A National Geographic sorozata olyan mérnöki csodákkal ismerteti meg a nézőket, melyek megtervezése és kivitelezése néhány évtizeddel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlen lett volna. A sorozat aktuális epizódja április 8-án szerdán 19 órától tekinthető meg a National Geographic Channel műsorán.

Több millió évvel ezelőtt a térségben nagy erejű vulkánkitörések indultak meg a föld mélységeiből. A magma anyaga a föld felszíne felé tartott. Ez tartalmazta az apró szénrészecskéket, amelyeket a föld belsejében uralkodó hatalmas nyomás és hőség összepréselt: a gyémántokat. A gyémántban gazdag láva gyorsan kihűlt, és sárgarépa alakú kőzetkürtők jöttek létre az azokat kitöltő speciális kőzettel, amelyet kimberlitnek nevezünk.

A geológusok megkezdték a gyémántok utáni hajszát, mélyen lefúrtak az alapkőzetbe, és alig haladták meg a százméteres mélységet, amikor máris műrevaló ércre bukkantak. Ez a felfedezett formáció tartalmazza a legnagyobb, legjobb minőségű gyémántokat.

Több feladat
A területet Panda Pitnek keresztelték el, és megalakították az Ekati Gyémántbányákat. Az Ekati Társaság két fontos célt tűzött maga elé a területen. Az egyik feladat egy földalatti alagút elkészítése, amivel a már meglévő bánya alatti gyémántok is kitermelhetők. A másik cél egy új bánya beindítása, amelynek Fox Pit a fedőneve. A Fox Pit külszíni bánya lesz, amelynek területén több tízmillió tonna kőzetet kell megmozgatni, hogy a gyémántok közelébe férkőzhessenek.

A bányászat hosszú távú hatása vitatható. Egy dolog azonban bizonyos. Amíg az emberek gyémántra vágynak, addig bányászni is fogják azokat. A bányászat során meddőkőzet és szennyezőanyag keletkezik, ami veszélyezteti a vadvilágot. A tundra kényes ökoszisztémájának védelme érdekében az Ekati a kanadai kormánnyal együttműködve felügyeli a környezetszennyezést és a rekultivációt, s így minimalizálja a bánya környezetre gyakorolt káros hatását.

A kőzetet kitermelő gépek és a kívánatos drágakövek között jelentős akadály áll. A kimberlitet vastag gránitréteg veszi körül. A gyémántokhoz tehát csak úgy lehet hozzájutni, ha a gránitot eltávolítják. A megaerőgépek a külszíni fejtést a kimberlitkürtő alakjának megfelelően végzik. A kőzetkitermelés közben a gépek egy vízszintes platformot hagynak: ezt töltéspadkának nevezik. Ez szilárdítja a kőzetfalat. A teraszos falkiképzés védelmet nyújt az életveszélyes földcsuszamlások ellen, ezeken könnyen megközelíthető és elhagyható a fejtés. A gépek feladata a Fox Pitben egyszerűnek tűnik: hetente félmillió tonna gránitot és kimberlietet kell kitermelniük. Ez azonban több, bonyolult műveletből áll, amelyek szorosan egymásra épülnek, s ha valahol hiba keletkezik, az az egész műveletre hatással van, és az egész termelés leállhat.

A külszíni fejtés fázisai
A munkálatok a robbantólyukak kifúrásával, az ún. Driller segítségével kezdődnek. Ez a hatalmas gépezet fatörzsnyi furatokat készít robbanótöltetek számára. Harminc méteres magasságból nehéz rúd csapódik a kőzetfelszínnek. Az éles, háromszögletű fúrófej percenként csaknem 100-as fordulatot ér el. Harminc perc alatt a Driller egyharmad méter átmérőjű és 17 méter mély fúrólyukat csinál a kemény kőzetbe. A kőzet olyan kemény, hogy havonta több tucat fúrófejet tesz tönkre. S minthogy egy fúrófej háromezer dollárba kerül, ez meglehetősen költséges művelet. Amint a Driller feltárta a külfejtés új részletét, már partnerei lendülnek munkába.

Második lépés: a robbantás. A robbantók napi 12 órán át ammónium-nitrát csomagokkal töltik fel a kifúrt robbantólyukakat. A napi robbantási terv ábrája, amelyben akár kétszáz robbantólyuk is szerepelhet, azt mutatja, hogy hol kell elhelyezni a robbanótölteteket. A robbantók minden egyes lyukba mintegy 800 kilogramm robbanóanyagot töltenek. A robbantás kb. 50 000 tonna kőzetet bont le.

Következik a harmadik lépés: az anyag kiemelése az Ekati King Kongjának, a Demag markolónak a főszereplésével. Ez a gépszörny négy emelet magas, kanalában negyven ember is elfér. Recés fogazatát olyan különleges acélötvözettel vonták be, amellyel a fagyos gránitkőzetet is átharaphatja. A Demag 14 méter magas gémje, a hidraulikus fegyverzet négy nagy méretű munkahenger révén emelkedik a magasba. Ezek adják a gépnek az erőt, ami a sziklaletermeléshez szükséges. Szinte hihetetlen, de két perc alatt a Demag 218 tonna kőzetet képes teherautóra rakni. A Demag kanala óránként 4500 tonna kimberlitet markol ki. Gyorsan kell dolgoznia. A kezelőnek mindössze öt másodperce van a markoló kanalának megtöltésére, és az egyes markolások között maximum harminc másodperc telhet el.

Miután felmarkolta, a Demag a terhet egy túlméretezett, billenőplatós teherautóba, a Catbe önti. Ez már a negyedik lépés: anyagszállítás. A Cat nevű kolosszus akkora rakományokkal képes megbirkózni, amelyek más, közönséges gépeket szétlapítanának. Négy Demag kanállal is bele kell tölteni, hogy megteljen a platója, amelybe tucatnyi személyautó is elférne. Kétemeletnyi magasságú, csupán az abroncsai 4 méter átmérőjűek. A Fox Pitben a Cat folyamatos mozgásban van, miközben több száz tonna ércet mozgat meg. A gyémántbányászat sehol sem könnyű munka, de a szubarktikus területen különleges erőt és elszántságot kíván.

Ötödik lépés: a feldolgozás. A feldolgozóüzem az Ekati bányászati tevékenységének lelke. Ez a hely, ahol a kőzet és a gyémánt búcsút vesz egymástól. A termelés folyamatos: naponta 12 000 tonna kimberlitércet dolgoznak fel. Az üzemben a kimberlitet zúzzák, tisztítják, őrlik, azután pedig válogatják. A folyamat végén a gyémántokat röntgengépek, és kenőanyaggal bekent felületű asztalok segítségével különítik el. Ily módon az üzem egy tonna ércből egy karátnyi gyémántot nyer ki. Ez talán nem hangzik soknak, de a megfeszített tempóban az Ekati évente mintegy ötmillió karát gyémántot állít elő.

A nyers gyémántokat azután darabolják, csiszolják, és Belgiumba küldik, ahol osztályozzák és eladják azokat.

Folytatjuk…

A folytatásban a társaság másik nagyszabású tervét, a mélyszintű gyémánrbányászatot mutatjuk be.