Fedezzük fel a geotermikus energia világát! 2. rész

A geotermikus energia jövőjét meghatározó kérdés: ki lehet-e aknázni a Föld melegét az Izlandhoz hasonló forró pontokon kívül a bolygó más részein is?
A geotermikus energia nagyon stabil, nagyon biztonságos és környezetbarát. Ráadásul olcsó. Néhány gond azért akad. Az első, hogy nem mindenki lakik egy vulkán tetején. A bárhol felállítható szél és naperőművektől eltérően geotermikus erőmű csak a geológiai forró pontokon építhető, ilyen viszont a bolygó felszínének kevesebb mint 10% án található. Két jövőbe látó csapat, az egyik Franciaországban, a másik Észak-Kaliforniában, úgy véli, hogy birtokában van a geotermikus energiát az egész világon elérhetővé tevő, forradalmian új technológiának.
A Rajna völgye Franciaországban a borászatáról és festői kis gazdaságairól híres. Az egyik geotermikus beruházás ebben az idilli környezetben szeretne sikerre jutni. A közeli faluról elnevezett Soultz Projekt 20 éve küzd, hogy választ találjon a geotermikus energia jövőjét meghatározó kérdésre. Ki lehet-e aknázni a Föld melegét az Izlandhoz hasonló forró pontokon kívül a bolygó más részein is?
Az itteni munka az 1970 es években a Los Alamosi Nemzeti Laboratóriumban kidolgozott elméleten alapul, amely végül Kiterjesztett Geotermikus Rendszerként, angol rövidítéssel EGS ként vált ismertté. Az EGS eljárás során forró, száraz, föld alatti zónákba fúrnak le. Megrepesztik a kőzeteket, vizet töltenek közéjük, megvárják amíg felmelegszik és kitermelik.
A mérnökök fúrtak három, egyenként 5 kilométer mély kutat a forró kőzetrétegig. Több millió liter nagy nyomású vizet szivattyúztak le. A következő feladatuk, hogy a középső kúton tovább töltsék a vizet, a másik kettőn pedig felszínre hozzák azt, ami már felforrósodott.
![]() |
| ![]() |
A projekt talán sohasem fog annyi energiát termelni, amennyit a kísérleti fúrásoktól vártak, de azt mégis bebizonyították, hogy a geotermikus erőművek a Föld felszínének további 50-60% án is működőképesek lehetnek. Ausztráliában és Németországban már építik is a részben a Soultzi kutatásokra alapozott EGS létesítményeket.