Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Kultúra

Találékony vikingek 2. rész – Fegyverek és harci szellem

National Geographic Magyarország

1200 évvel ezelőtt a vikingek hírhedtek voltak barbárságukról és vérszomjukról. A korabeli keresztények szemében pogány barbárok voltak. De vajon mennyire valós ez a kép?

A viking szó egy sötét kor vad harcosát idézi fel bennünk, aki állig fel van fegyverkezve, páncélinget visel, karján pedig fényesre festett fapajzs. De vajon milyen technológiával készültek a viking fegyverek? Az utóbbi években a régészek néhány meglepő felfedezést tettek.

Hatékonyabb fegyverek?
Amikor a viking harcosok meghaltak, a fegyvereiket gyakran velük együtt temették, vagy égették el. Ezek a leletek érzékletes képet festenek azokról a fegyverekről, amelyeket a viking harcosok használtak. Vajon ez a magyarázata a vikingek fölényének a harcmezőn?

A régészek egészen mostanáig nem sokat tudtak arról, hogy hogyan készültek a viking fegyverek. Néhány pengét röntgenvizsgálatnak vetettek alá, s a röntgensugár egy furcsa halszálkamintát mutatott ki a pengékben.

Kasper Andersen több, mint fél évszázada dolgozik a kovácsszakmában. Egyike azon keveseknek a világon, akik még gyakorolják a viking fegyverkovácsolás művészetét. Szerinte a viking fegyvereket nem egy darab acélból kovácsolták, ahogy mi tesszük, hanem több darabból állították össze. Ezt úgy hívják, hogy kovács-hegesztés vagy damaszkolás. A penge 3 vagy több vékony fémrúdból áll, amelyeket, kikalapáltak, megcsavartak, végül összekovácsoltak. Ezt először kettéhajtják, ráteszik a másikat, és egy anyaggá összekovácsolják.

Ám meglepő módon a korabeli viking fegyverek közül sok a gyenge minőségű munka. Az egyenetlen, rossz minőségű kovácsolás nem az, amire az ember a kor legjobb harcosainál számít. Néhány közülük olyan rossz, hogy az egyikre egy régész azt mondta, soha nem kockáztatná az életét azzal, hogy ilyen kardot használ. Talán a nem egyenletes és elégséges hő, amelyet a kézi fújtatóval termelni lehetett, a magyarázata annak, hogy olyan sok gyenge minőségű fegyvert találtak. Bármi volt is az ok, a kovácshegesztés próba-szerencse alapon ment. A vikingek fegyverei tehát semmivel sem voltak jobbak, mint bárki máséi.

Akkor vajon miért a vikingek voltak a legjobbak a csatában?

Hatékonyabb páncélzat?
Ha a fegyvereik nem voltak különlegesek, talán a páncéljuk nyújthatott olyan jó védelmet, hogy egyszerűen nehezebb volt megölni őket? A Brit Fegyveres Erők fegyvereket vizsgáló létesítményének ballisztikai laboratóriumában azoknak a testet védő eszközöknek a hatékonyságát ellenőrzik, amelyeket a modern fegyverek ellen használnak. Az itt dolgozó tudósok, megvizsgálják a viking páncélzat védőképességét. A harci szekerce másolata egy jellemzően a vikingek által használt kerek pajzsra sújt le. Amikor a szekerce éle keresztezi a pajzs fájának szálirányát, lepattan róla. Ám amikor szálirányban sújt le, a pajzs kettéhasad. A 8–9. századi viking harcosok talán nem csak azért festették élénk színűre a pajzsaikat, hogy díszítsék őket, hanem hogy elrejtsék a fa szálirányát a támadók elől. Ez a gyakorlatiasság és leleményesség a viking hadviselés egyik legfőbb jellemzője.

Ma egy viking harcosról az a kép él bennünk, hogy a sisakján tehénszarvak vannak, takarók és szegecsekkel kivert bőrök borítják. De a páncélzatuk sokkal ésszerűbb volt.

A vikingek korában a harcosok egész Európában viseltek páncélinget. Mindegyik úgy készült, hogy több száz kis vasgyűrűt összeszegecseltek, de a kidolgozás és a pontos forma változó volt. A tesztben három különböző típusú 1000 évvel ezelőtti páncéling másolatának hatékonyságát vizsgálják. Az első egy Sheldon páncéling. Szegecselt szemekből áll és nagyon vékony. Nem volt nehéz viselet. A második is szegecselt szemekből áll, de a szemek keresztmetszete kerekebb. A harmadik darab kerek és lapos keresztmetszetű szemekből áll, mint az a viking páncéling, amelyet Norvégiában találtak.

Hogy összehasonlítsák a három páncéling hatékonyságát, egy sűrített levegővel működő kis ágyúból egy lándzsahegy másolatát lövik ki sorban mind a három ingre. A lapos keresztmetszetű szemekből álló Sheldon páncéling gyakorlatilag semmilyen védelmet nem nyújt. A lándzsahegy 12 centiméter mélyen ütötte át, és ez elég, hogy megöljön egy embert. A második darab sem vizsgázik jobban. A kerek szemek is könnyen szétnyílnak a lándzsadöfés hatására. Végül a kerek és lapos keresztmetszetű szemekből álló páncélinget próbálják ki, amely viking minta alapján készült. Meglepő fordulat: ez a legerősebb, bár a lándzsahegy ezen is átmegy. De az hogy milyen mélyre hatolt a lándzsahegy valami fontosat jelez. A fegyver mindössze 3 centiméter mélyre hatolt.

Talán a páncéling hatékonyabb, ha viselnek alatta valamit. És erre minden bizonnyal a vikingek is rájöttek. Bélelt kabátot vagy bőrruhát is viseltek a páncéling alatt, ha nem így tesznek, akkor a lándzsa, amely átüti a páncélinget, megsebesítette volna őket. A kísérletet a bélelt öltözékkel és a viking páncéllal együtt újra megismétlik. A balliszitikai vizsgálat során a kombináció már működik.

De az erős páncéling egyedül nem magyarázat arra, hogy a viking harcosok miért uralták e sötét kor csatáit majd’ 200 éven át.

A vikingek nem voltak láthatatlanok. A pajzsaik nem voltak törhetetlenek és a páncélingeik nem voltak áthatolhatatlanok. Halandók voltak, mint bárki más. Akkor hát mi volt az a titok, aminek ők a birtokában voltak és ellenségeik nem?

Erősebb harci szellem?
A trondheimi múzeumban Anne Stalsberg fegyverszakértő újabb nyomra bukkan. A viking temetkezési helyeken talált kardok röntgenvizsgálata során furcsa dologra derült fény. Az évszázados korrózió alatt tisztán látható rejtélyes jeleket és feliratokat találnak. Bonyolult és drága díszítéseket, különböző figurákat és titokzatos jeleket. Stalsberg és munkatársai újra és újra találnak díszítéseket. Berakásokat, faragásokat, feliratokat. Egy dolog kiderül ebből: a vikingek szinte megszállottan kényeztették a kardjaikat. Mi állhatott a pengék iránti rajongás mögött? Talán az egyes fegyverek tulajdonságainak bensőséges ismerete. Nyilván tisztelték és ismerték a fegyver erősségeit és gyengéit. A fegyverek iránti tisztelet talán a háború tiszteletét is jelentette. A vikingek tehát nem az eszközeiknek, hanem gondolkodásmódjuknak köszönhették harctéri fölényüket.

A 9. század előrehaladtával a viking támadások mennyisége és célja is megnőtt. A viking seregek hamarosan igazi hódító háborút vívtak. Nyugat-Európában és Oroszországban is nagy területek kerültek viking ellenőrzés alá. A legyőzött ellenség kemény leckét kapott. A viking harci szellem pogány vallásukból fakadt. A vikingek hittek benne, hogy az ő sorsuk különleges. Hogy ők az ítélet napján az istenek oldalán harcolnak majd a mennyei seregekben. A halál volt a vonzerő és csak a leghősiesebb harcosok részesülhettek benne.

Az elesett harcosok az utolsó ítélet napjáig Valhalla szellemi birodalmában folytatták küzdelmeiket, ahol jókat esznek-isznak, lakomákat tartanak, és ahová – ha csatában haltak meg – a valkűrök, ezek a hihetetlenül vad, mitikus nők fellovagolnak velük. Hogy bejussanak Valhalla birodalmába a viking harcosoknak – a viking mitológia szerint – keresniük kellett a módját, hogy hősiesen haljanak meg. Ez a mitológia azt sugallta, hogy a vikingekben van valami, ami ellenségeikben nincs meg. Ez pedig az erős hit, hogy az istenek őket választották ki a háborúra.

Egy stockholmi laboratóriumban a régészeknek meggyőződése, hogy bizonyítékot találtak arra, hogy a vikingek hittek isteni rendeltetésükben. A kutatók itt különleges helyről származó leleteket vizsgálnak. Egy Birka nevű helyen egy katonai helyőrséget találtak. A helyőrség a Valhalla mintájára épült. A felszín alatt a régészek egy sor tárgyat találtak, amelyek érzékletes képet festenek a harcosokról, akik itt éltek.

Nagyon hatásosan festhettek, azt Mindegyiküknek volt fésűje, amely az övükön lógott. A haj tehát nagyon fontos volt és az is, hogy csinosak legyenek. A harcosok öveit jelek és jelképek díszítették. A pogányok világában ezek voltak a rangjelzések. A díszítések között a jószerencse varázsjele jelenik meg Thor kalapácsának formájában. Ez a harcosok pogány kötődéseire emlékezetet.

A kutatók által felfedezett műtárgyak alapján megtudhatjuk hogyan éltek ezek az emberek. Együtt ünnepeltek, együtt gyakorlatoztak, de nők nem voltak. Egy idegen területen egy csupa férfiből álló közösségben élve, jelképekkel és pogány ékszerekkel feldíszítve, Birka vikingjei egy egész kultusz jelképei voltak. A legprimitívebb társadalmakban van kultusza a harcosoknak. Ez ugyanis egy igen veszélyes foglalkozás és az embereknek, mai értelemben pszichésen fel kellett készülniük a háborúra. Sok szakértő szerint ez a kultusz egy keresztényellenes felfogásból táplálkozott, amely eleinte olyan kolostorok elleni támadásokat váltott ki, mint a Lindisfarne-i. Később pedig még vakmerőbb erőszakos cselekményekre sarkallta a vikingeket Európában és Európán túl is.

A titokzatos Berserker-jelenség
De vajon elegendő magyarázat ez az erőszakkultusz a vikingek katonai vitézségére? A gyakorlatozás és az életmód önmagában talán még nem magyarázza meg a vikingek hadisikereit. A legenda szerint azonban néhányan tovább is mentek, sokkal tovább. Egy csapat kamikázeként küzdő harcosról van szó, akiket úgy hívtak: Berserkerek. A mai angol nyelvben ez a név olyasvalakit jelöl, aki őrjöng dühében. A Berserkerek szó szerint őrjöngő dühbe gurulva, félmeztelenül mentek a csatába, nem volt szükségük páncélra. Úgy érezték, egyáltalán nem fogja őket a fegyver.

A korabeli forrásoknak is megvolt a véleményük a Berserkerekről. A medve- vagy farkasbőrbe bújt őrülteket a ravasz főnökök sokkoló alakulatként használták. De manapság a Berserker-legenda teljesen új fordulatot vett és megjelent az az elmélet, miszerint a Berserkerek harci dühét olyan drogok okozták, amelyek Skandináviában megtalálhatóak voltak. Ezek főleg halucinogén hatású gombák. Létezik egy varázsgomba-elmélet, amellyel a Berserker-jelenséget magyarázzák. Az 1960-as évekből származik, és megpróbál magyarázatot adni, hogyan tudott eljutni egy ember arra a fokra, hogy sebezhetetlennek érezze magát. A kérdéses gomba nem más mint a mesekönyvek piros színű, fehér pöttyös gombája a légyölő galóca. Egész Skandinávia erdeiben nő, és a benne lévő muscimol erősen halucinogén hatású, amely az agyban lévő gátló idegsejtekre hat. A gomba-elmélet hívei azt állítják, hogy csak meg kell enni egy nagy adag légyölő galócát, hogy fellépjen a Berserker-hatás. De van egy probléma. A hallucingéneken kívül a gomba mérget is tartalmaz, amelynek a neve iboténsav. Ez nagy mennyiségben súlyos kábítószeres tüneteket okoz, amely nem segíti elő, hogy valaki jó harcos legyen. Az iboténsav rendkívüli mértékben irritálja a gyomrot is, ezért fő tünetként hányinger és nagyobb mennyiség esetén hányás biztosan jelentkezik. Ha a vikingek ismerték is a légyölő galócát, vajon vették-e valami hasznát a fogyasztásának a csatában? A történészek nem zárják ki ezt, de azért óvatosak. Valójában egyetlen drogot ismerünk, amelyre a vikingek vágytak, a sikert.

A kolostorbeli zsákmány arra ösztökélte a támadókat, hogy egyre többször térjenek vissza. Ez az életmód hamarosan sokak számára nagyon vonzóvá vált. A vikingeket fokozatosan csábította el a megszállás, a hódítás, nemzetközi kereskedelem és a felfedezés. Ami kalózkodásnak indult, hamarosan egy iparág lett. Méghozzá olyan, amelyet egy egész nép űzött.

Nagyon sokfajta tehetséggel megáldott népről van itt szó. A famegmunkálástól, a hajóácsoláson és a fegyverkészítésen át egészen a nők munkájáig, akik azokat a ruhákat szőtték és kötötték, amelyek a vikingeket melegen tartották. A sematikus kép mögött, amely szörnyűséges vikingeket ábrázol, amint kardokkal ugrálnak ki a csónakjaikból rendkívül gazdag társadalmi és kulturális háttér húzódik, egy olyan társadalomé, amely a háborúnak szentelte magát. Az első kolostor megtámadása után alig két évszázaddal, a viking befolyás már Közép-Ázsiától Észak-Amerika partjaiig terjedt.

A cikk első része: Találékony vikingek 1. rész – A tenger urai

Kapcsolódó cikkek:

  • Málló deszkakupactól a viking hajóig
  • Magyarok fejtették meg a vikingek titkát
  • Ezer éves viking hajóval hódítják meg az Északi-tengert
  • Hogyan tájékozódtak a vikingek borús időben?
  • Exhumálták a hajósírba temetett viking női maradványokat
  • A vikingek brit asszonyokkal népesítették be Izlandot

  • Hozzászólások

    Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

    Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

    Úgy tűnik, az ókori Közel-Keleten a száraz periódusok nem minden esetben eredményezték a települések bukását.

    Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

    Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

    Eric Tourigny, a Newcastle-i Egyetem munkatársa londoni

    Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

    Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

    A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

    A szegények orvosa volt

    A szegények orvosa volt

    1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

    Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

    Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

    A faragványokat egy építkezést megelőző feltárás során találták meg Angliában.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket