A harangedények népe

A korabronzkor folyamán (Kr.e. 3. évezred közepén) egyedülálló jelentőségűvé vált a Budapest körzetéhez tartozó Duna-szakaszt megszálló, Morvaország területéről és Bécs környékéről behatoló népesség, az úgynevezett Harangedény-Csepel csoport megjelenése, amely nevét jellegzetes formájú, pecsételt díszítésű edényeiről kapta.

A Harangedény-Csepel csoportnak 60 ismert régészeti lelőhelyét kutatja a Budapesti Történeti Múzeum. A Csepeli (Hollandi úton), a Szigetszentmiklós-Üdülősoron és az Albertfalván feltárt telepeken íves oldalú, paticsfalú gerendavázas nagy méretű és rekonstruálható házak nyomai kerültek elő. A mindennapi életben használt kerámialeleteken (korsók, tálak, bögrék, agyagkanalak, parázsborító stb.) kívül a Harangedény-Csepel csoport lelőhelyein a sajátos harangedényes fémművesség termékei is megjelennek.

Míg a temetők sírjaiból a preztizstárgynak számító markolattüskés tőrök, ékszerként használt hajkarikák, a ruházathoz tartozó pödrött fejű tűk kerültek elő, addig a közvetlenül a folyóparton, az ártér ármentes részein létesített településeken elsősorban használati eszközök (árak, tűk, huzalok), illetve a rézfeldolgozásra utaló salak található.

A Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorláskori Osztálya rendezte kiállítás bepillantást enged egy több ezer évvel ezelőtt virágzó kultúra mindennapjaiba. A tárlat a korszak használati tárgyain és épületmodelljein keresztül mutatja be hol éltek, milyen növényeket és állatokat hasznosítottak, s milyen tárgyakat használtak a kora bronzkor emberei.

Az április 30. és augusztus 31. között látogatható kiállítást 10.00 órakor megnyitja: Dr. Zsidi Paula múzeumigazgató, bemutatja: Dr. Endrődi Anna, a kiállítás rendezője. Hol? Az Aquincumi Múzeumban, 1031 Budapest, Szentendrei út 135.