Márta, Flóra2021. július 29., csütörtök
Kultúra

Khazneh: a petrai építészet mesterműve 2. rész

National Geographic Magyarország

Az új felfedezések tükrében tekintsük át Petra filmekből is ismert, legkidolgozottabb építményének bámulatra méltó szerkezetét, és eredjünk a sivatagi nép nyomába, amely megépítette!

A szakértők ki akarták deríteni, hogy az építők a szinte függőleges sziklafalon hogyan jutottak fel a Khazneh 39 méteres magasságába. A sziklafal mindkét oldalán két sor szögletes bevágás látható. Egyes szakértők szerint ezek az állványzat rúdjait tartották. Ám ha van valami, amiben Petra sziklás vidéke hiányt szenved, akkor az a fa. Egy 39 méteres állványzathoz egy kisebb erdőre való faanyagra lett volna szükség, a nabateusok pedig nem bízták volna magukat ilyen szűkös erőforrásra. A régészek megfigyelték, hogy a mélyedések nem teljesen szögletesek. Az alsó részük mélyebb, mint a felső. A kutatók szerint valószínű, hogy a mélyedéseket jóval a Khazneh építése után vésték ki, talán a középkorban, amikor az élőlények ábrázolása nem volt megengedett. Akkor történhetett, amikor a vandálok lefejezték és megrongálták a Khazneh faragott alakjait.

A Khazneh építésének titkait végül egy befejezetlen sír oldja meg. Az építők természetes peremet faragtak ki a sziklából. Ezen álltak munka közben. A nabateusok a feje tetejére állították az építkezés technikáját. A szabadon álló épületeket az alapjuknál kezdik meg, a kőbe vájtakat viszont felülről lefelé haladva készítik el. Ez azt jelenti, hogy az építőknek 39 méteres magasan kellett nekilátniuk a munkának. Az egész folyamatot két részre bontották. Az első nehéz feladat az egyenetlen sziklafal lefaragása volt. A nabateusok a Khazneh tetejénél kezdve kivésték az első peremet, amelyen dolgozhattak. Innen lefelé haladva bontották le a megmunkálatlan sziklát, hogy sima felszínt alakítsanak ki.

A Khazneh körüli sziklákon a karcolások alapján azonosíthatók a kivitelezés egyes lépéseihez használt egyszerű kéziszerszámok. A mély barázdák azt tanúsítják, hogy a munka nagy részét csákányokkal végezték. Amikor a nabateusok elérték a talajt, készen állt az üres vászon, amelyen megalkothatták művüket. Megkezdődhetett a második szakasz. Az építők ekkor ismét a magasba másztak, újabb párkányt véstek ki, és hozzáláttak a díszes homlokzat aprólékos kifaragásához. A nabateusok kéziszerszámai csupán öntöttvasból készülhettek, de a lágy Petrai homokkő megmunkálására rendkívül ügyesen használták őket. Mintha egy roppant kőfüggönyt leengedve leplezték volna le a mögötte elrejtett mesterművet.

A kitermelt köveket elszállították, és a közelben emelt, szabadon álló épületekben használták fel. Khazneh tehát építkezési terület és kőfejtő is volt egyben.

A fentről lefelé haladó kivitelezésnek azonban megvolt az ára. Egy hagyományos épület esetében a munkások meggyőződhetnek a falak és oszlopok szilárdságáról, mielőtt rájuk helyezik a felső szintek súlyát. Az egészet a sziklából vésték ki, a szerkezeti szilárdság pedig egészen másként viselkedik, mint a hagyományos építmények esetében. Az alsó részt uraló oszlopos, fedett bejárat felett sok száz tonna kő függ. Az egész nyíláson átívelve egy vaskos kőgerenda viseli a terhet. Hat óriási oszlopon nyugszik, de még azokat is a sziklából faragták ki. Míg a szélső négy beágyazódik a sziklafalba, a középső kettő önmagában áll. Látszólag a teljes súlyt ez a két oszlop viseli. Alaposan megnézve a szerkezetet, észrevehetjük, hogy a gerenda még mindig egyben van a sziklával, még mindig a szikla része. A két vége beágyazódik a tömör sziklába. Nehéz elképzelni, hogy akár mindkét középső oszlop eltávolítása után is leszakadhatna a mennyezet.

Az elméletet meggyőző bizonyítékok támasztják alá. A Khazneh-n az 1960-as években jelentős felújítást hajtottak végre. Ezt megelőzően a középső oszlopok egyike hiányzott. A 19. századi festményeken egyértelműen látható, hogy az oszlop ledőlt, de a Khazneh nélküle is épségben maradt. A terhet tehát nem az oszlopok viselik. Az áthidalót és tulajdonképpen az egész homlokzatot az a hatalmas szikla szilárdan tartja, amelyből kifaragták.

A Channel ajánlata: Az antik világ építészeti remekei II: Petra
A Petra-környéki könyörtelen sivatagok és sziklahegyek halálos ölelésében, ha nem a zseniális nabateusokról van szó, valószínűleg örökre szép álom marad egy dicsőséges királyi város felépítése. Ez a módos kereskedőnép azonban a Krisztus előtti századokban a feje tetejére állította a korabeli építészetet, és megalkotta máig lenyűgöző fővárosát. De miként válhatott valóra mindez a kor – ma szerénynek mondott – építészeti eszközei és tudása birtokában? A nabateusok miként tudták felfogni és elvezetni a a könyező hegyek lejtőin időről-időre lezúduló torrens áradatokat, melyeknek a fizika tövényszerűségei szerint néhány év alatt el kellett volna pusztítaniuk a petrai sziklavárost? És milyen emlékeket őriz a Khazneh az őt megálmodó nagy királyról? Mindezt megtudhatja a National Geographic filmjéből.
Mikor? Május 7-én (csütörtökön) 10 illetve 15 órától.

A Khazneh belső terének rendeltetése továbbra sem tisztázódott. A szűk hasadékot a sok ezer éven át erre lefolyó csapadékvíz mélyítette ki, gyakorlatilag egy vádiról van szó. Az áradás hirtelen, váratlanul következhetett be. Nem csak maga a víz, hanem a lezúduló ár által sodort törmelék is óriási pusztítást végzett. Nagyobb eső idején a víz másfél méter mély, tomboló folyóként zúdult le egyenesen a Khazneh felé, amely a finoman kidolgozott épületre és annak építőire is veszélyt jelentett.

2002-ben azonban gátak összetett rendszerét és egy, a sziklába fúrt 30 méteres alagutat fedeztek fel. A nabateus építők felkészültek a veszélyre. A vizet egy gát az alagúton keresztül egy közeli szakadékba terelte, így az teljesen elkerülte az épületeket. Elképesztő teljesítmény volt ez a 2000 évvel ezelőtt dolgozó mérnököktől.

A legújabb régészeti kutatások számos új érdekes felfedezést hoztak. Az alagút csupán egy kiterjedt vízgazdálkodási rendszer egyik része volt. A nabateusokkal kapcsolatos vizsgálatok egyik fő témája ma éppen a vízgazdálkodási rendszerük. Nagyságrendje és kidolgozottsága az ókor egyik legnagyobb vízépítő mérnökeivé avatja őket. Minden cseppet hasznosítottak, és tulajdonképpen egész évben biztosítva volt a vízellátásuk.

Petra tulajdonképpen egy medence legmélyebb pontján épült, így a víz minden irányból a város központja felé folyik. Az esővíz begyűjtésén túl a korabeli mérnökök Petra 25 kilométeres körzetében minden forrás vizét hasznosították. A vízvezetékek megépítésekor a nabateusok csak égetett agyagcsövekkel rendelkeztek. A rövid szakaszokat habarccsal rögzítették a sziklába mélyített vájatokban, és vízzáró anyaggal szigetelték. Ám ez nem ilyen egyszerű. A mai vízvezetékek acélból készülnek, és hatalmas belső nyomást is elviselnek. A terrakotta azonban ennél sokkal gyengébb. Az ebből készült vezetékek rendkívül törékenyek, és ha nyomás alá kerülnek, akkor az illesztéseik szétválnak. Olyan rendszert kellett tehát kidolgozni, amelyben nem lép fel jelentős belső nyomás. Ilyen lehet egy állandó lejtésű vezeték, amelyben a víz az elejétől a végéig egyenletesen folyik. A változatlan lejtés a víz áramlásának szabályozásával mérsékeli a vezetékben fellépő erőket. A vezetékek áramlástanának hidraulikai alapelveit a nabateusok pedig olyan szinten ismerték, hogy azzal csak a 21. században vehettük fel a versenyt.

 A kertek és szökőkutak városa volt...

A kertek és szökőkutak városa volt…

A megoldást a földalatti víztározók jelentették. A városban 200 ciszterna található. A ciszternák űrtartalma alapján a népes lakosság több havi ellátására elegendő tartalékot tudtak felhalmozni. A víztározók rendszerének mérete alapján a város lakossága 50 ezer fő lehetett, s e mellett sok ezer átutazó kereskedő járhatott erre. A település afféle mesterséges oázis volt a sivatagban. Petra a kertek, szökőkutak és ciszternák városa volt.

A cikk első része

Kapcsolódó cikk:
Petra, a sziklaváros

Hozzászólások

Előkerült egy kép az utolsó babilóniai királyról

Előkerült egy kép az utolsó babilóniai királyról

Nabú-naid fiának neve a Bibliából is ismerős lehet.

Miről árulkodnak az ősi tűznyomok?

Miről árulkodnak az ősi tűznyomok?

Úgy tűnik, az egyes populációk között már 400 ezer éve áramlott a tudás.

Michelangelo ujjlenyomata lehet egy szobron

Michelangelo ujjlenyomata lehet egy szobron

A szobrocskát őrző múzeum kurátorai eddig nem vették észre a lenyomatot.

Újabb leleteket találtak az elsüllyedt ókori városnál

Újabb leleteket találtak az elsüllyedt ókori városnál

Thonisz-Herakleión földrengések sorozata miatt merült el a tengerben.

Tenger alatti múzeum nyílt Görögországban

Tenger alatti múzeum nyílt Görögországban

A régióban több roncsot is találtak, ezért elképzelhető, hogy idővel újabb múzeumokat is kialakítanak.

National Geographic 2021. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket