Asztronómia

A Magyar Posta kisívét és a benne található bélyegeket a csillagászatra utaló grafikai kompozíció díszíti. Az egyik címleten Galilei portréja és a róla elnevezett, 1989-ben útnak indított Galileo űrszonda látható. A másik címleten a Jupiter és annak négy holdja található. A bélyegek közötti kapcsolatot erősíti, hogy a Galileo űrszonda kutatta a Jupitert. A keretrajzon Galilei távcsöve, valamint rádiójeleket rögzítő csillagászati parabolák láthatók. Az alnyomatot képező háttér maga a világűr. Az alkalmi boríték rajzolatán a világűrből látható Föld bolygó képe szerepel. Az alkalmi bélyegző grafikája csillagászati motívumok stilizált rajza.
Forrás:Magyar Posta

Galileo Galilei 1564-ben született Pisa városában. Tanulmányai elvégzése után előbb szülővárosában, majd Firenzében tanított matematikát. Később Padovába költözött, és ott dolgozott tizennyolc éven át. Itt lett figyelmes arra, hogy a Kígyó csillagképében egy új csillag jelent meg, majd egy év múlva ismét eltűnt. Ekkor kezdett először kételkedni Arisztotelész állításában, miszerint az égbolt a rajta lévő csillagokkal együtt változatlan.

Épített magának egy távcsövet, és pásztázni kezdte vele az égboltot. Ezzel ő volt az első ember, aki a távcsövet csillagászati célokra használta. Megfigyelte a Holdat, és arra a következtetésre jutott, hogy annak felszíne durva és egyenetlen, egy újabb arisztotelészi feltevést cáfolva ezzel. Bővebben >>

A Vatikáni Titkos Levéltárból előkerültek Galilei perének évszázadokon át féltve őrzött dokumentumai. A Titkos Levéltár és a Vatikáni Könyvtár legjelentősebb darabjait eredeti méretű reprodukciók formájában (és anyanyelvi átiratban) az Archív Kiadó terjesztheti, aki néhány reprodukciót a National Geographic Online rendelkezésére bocsátott. Bővebben >>