Ősi város a felhők felett – Machu Picchu 1. rész

A hely sok ezer, tökéletes pontossággal elhelyezett kőből áll, amelyek között 20 tonnás is akad. Valamennyit kézi erővel és kezdetleges szerszámokkal faragták ki és illesztették a helyére.
A 450 méterrel az Urubamba folyó fölött ülő égi városban a mindennapi élet minden kelléke megtalálható. De Machu Picchu nem volt közönséges város. Teraszai között elszórva titokzatos építmények állnak: varázslatos templomok, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók a Nappal, aztán egy fenséges kőpalota, amelyet mintha óriások építettek volna.
Miért ide építették?
A kiválasztott helyszín pusztán műszaki megfontolásból rendkívüli nehézségeket támaszt. Vince Lee építész szerint senki sem építkezne itt alapos indok nélkül. Az éles heggerincen nagyon szűkös a munkaterület, szinte sehol sincs sík talaj.
Mi bírta rá Machu Picchu alapítóit, hogy a felhők felett építsenek várost? A válasz egybefonódik egy birodalom keletkezésének és egy legenda születésének történetével.
1438-ban a csanka harcosok nagyszabású támadást indítanak szomszédaik, az inkák ellen.
Amikor az ellenség már a főváros kapuit ostromolja, az idős inka uralkodó biztos helyre menekül. A fia viszont nem adja fel. Egy győzelmet ígérő látomás késztetésére kilátástalan harcba vezeti az inkákat, akik pedig a valószínűségekre rácáfolva szétmorzsolják a megszálló sereget. Ifjú vezérüket hősnek kiáltják ki, és új, a sorsát magában hordozó nevet adnak neki: Pachakutinak, vagyis a világ újraalkotójának nevezik el.
Pachakuti pedig késlekedés nélkül hozzálát, hogy megfeleljen a rá ruházott címnek. Átveszi a hatalmat apjától, és hódító hadjáratot indít a szomszédos népek ellen. Pachakuti katonai ereje gyors diadalt arat, és még élete során lefekteti a Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén észak és dél felé is kiterjedő birodalmának alapjait.
Peter Frost író és felfedező 30 éve foglalkozik az inkák történelmével: „Az Andok Nagy Sándorjaként képzelem el.” – mondja.
Fotó: Bates Littlehales
Az északon a mai Kolumbiáig, délen pedig Chiléig és Argentínáig terjedő Inka Birodalom több mint 10 millió embertől követel hűséget. A katonai létesítmények azonban csak egy részét képezik az uralkodó nagy tervének. Pachakuti egy csodálatos várost is megálmodik, amely méltóképpen igazolja nagy hatalommal járó új rangját.
Machu Picchu akár ezer lakost is be tud fogadni, csakhogy magasan az Andok hegyei között épült, 150 kilométerre a birodalom központjától. Egyes szakértők szerint királyi lakhelyként is szolgált. A jelenleg uralkodó álláspont szerint a település Pachakuti téli palotája volt. Tehát itt tartotta volna az udvarát a tél két–három hónapjában.
Peter Frost azonban szűklátókörűnek tartja az elméletet. „Nagyon könnyű beleesni az európai gondolkodásmód csapdájába, ahol a minta VIII. Henrik és a Hampton Court, a Windsori kastély, vagy akár Versailles – elmélkedik az író.
Frost az inkák spirituális hitvilágában keresi a választ, akik a földi és égi természeti jelenségeket imádták és tisztelték istenként. Ez a tisztelet az uralkodóra, Pachakutira is kiterjedt. Az inka uralkodó maga is istennek számított, mint a Nap fia. Ez volt a hivatalos címe az Inka Birodalomban.
Machu Picchuban az ég, a hegyek és a folyók spirituális tengelye. A várostól a négy égtáj irányában szent hegyek magasodnak. Közvetlenül a város fölé magasodó szent hegy fölött ragyog a Dél Keresztje csillagkép, amelynek pontos helyzete kijelöli az őszi betakarítás kezdetét.
„Úgy képzelem, hogy az uralkodó csak annyit mondott, ide akar magának palotát. Azt már az embereire bízta, hogy hogyan oldják meg – vélekedik Frost.
![]() |
| ![]() |
Hogyan épült föl?
Vince Lee évtizedeken át viaskodott a rejtéllyel, hogy az inkák hogyan szállították, és hogyan munkálták meg a köveket. A környék dzsungellel benőtt, éles sziklákból álló hegygerinc 2450 méterrel a tengerszint felett. Az egyenetlen hegygerincet töredezett gránit borítja s a lenti erdőkig meredek sziklafal vezet. A szakadó esők évente 2000 milliméternyi csapadékot is zúdíthatnak a hegyoldalra. Földrengések is előfordulhatnak. Az ilyen körülmények között keletkező hegyomlások pedig percek alatt a mélybe ránthatják a várost.
Az építkezés látványos megoldásai ma is jól láthatók. Sok száz teraszt alakítottak ki Machu Picchu lejtőin, amelyek csaknem egy tucatnyi labdarúgópálya területét foglalják el. A végtelenül ötletes teraszok hasznos területet hasítanak ki a hegyből, s a lefolyó víz visszatartásával egyben az eróziót is megfékezik. Az inkák élelmiszert és a szertartásaikhoz szükséges növényeket termesztettek ezeken a földeken.
A teraszok támfalainak további előnye is van: napközben befogadják a nap melegét, éjszaka pedig a talajba sugározzák a hőt, védelmet nyújtva a termésnek. Ám a teraszoknak van ennél fontosabb szerepe is: szilárdabbá teszik a helyenként 50%-os lejtésű hegyoldalt. Mindennek a falak dőlése a titka. Mindegyik kivétel nélkül befelé dől, mintegy 5 fokos szögben. Úgy támasztják meg a hegyoldalt, hogy nekidőlnek, és lefelé továbbítják a talaj súlyát. A teraszok nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy a hegyen épületek százait húzzák fel.
Fotó: David Evans
De a teraszok többet is rejtenek annál, ami szemmel látható. A legújabb ásatások Pachakuti mérnökeinek egyik titkát is feltárták: Machu Picchu mintegy 60%-a a föld alatt van!
A talaj elegyengetése, a sziklák eltávolítása és a hasadékok feltöltése után Pachakuti építészei gondosan elhelyezett kő- és talajrétegeket terítettek le. Alulra nagy sziklákat raktak le, majd felfelé haladva egyre kisebb köveket helyeztek el, közel egy méter vastagságban. Erre homokot, humuszt és földet hordtak. A bölcs elrendezés szilárd alapot biztosít a falaknak. A felül kisebb, lefelé pedig egyre nagyobb kövek közötti szűk réseken a víz csak lassan szivárog át, és egyenletesen szétoszlik a teraszon belül. A víz áramlásának megfékezése és szabályozása a talaj lemosódásának is elejét veszi. A lejtő alján, a teraszfalon belül a vizet oldalra terelik el, az egyik nagy levezető csatorna felé. Így ártalmatlanul folyik tovább a mély völgybe.
Kapcsolódó cikk:
Machu Picchu, az inkák menedékhelye