A világ legnagyobb trilobitáit fedezték fel Portugáliában
Észak-Portugália ordovíciumi rétegeiben minden eddiginél hatalmasabb háromkaréjú ősrákok maradványaira bukkantak.
A trilobiták vagy más néven háromkaréjú ősrákok a földtörténeti óidő (paleozoikum) tengereinek leggyakrabban előforduló képviselői voltak. Maradványaik már több helyről előkerültek, mint például a csehországi Barrandium területéről (Prágához közel), azonban a ma már kihalt, ám az óidei tengerek uralkodó ízeltlábúinak eddig soha nem látott méretű fosszíliáira Portugália északi részén bukkantak az őslénykutatók.
Az újonnan felfedezett ősmaradványok alapján elmondható, hogy az akár 90 centiméteresre is megnövő, óriási méretű trilobiták valóságos tömegei mászkáltak a földtörténet hajdani sekély vizű tengereinek fenekén.
Az Észak-Portugáliában most fölfedezett, 465 millió éves háromkaréjú ősrákok a legnagyobb trilobiták, amelyeket valaha is találtak. A tudósok szerint a trilobiták kövületeinek nagy tömegben való előfordulását a vedlés – a régi kitinváz rögtön levedlik, amint az újabbak kifejlődnek – illetve a nagy tömegben való együttélés okozta, ami párosodás céljából vagy a ragadozóktól való védelem végett következett be.
A tömeges összeverődés magyarázatot adhat arra, hogy miért a ma is élő tőrfarkú rákok e távoli rokonai voltak a földtörténet paleozoikumának (kb. 540-től 250 millió évig) legelterjedtebb ízeltlábúi.
„A nagy számban való előfordulás ellenére a 30 centiméteresnél nagyobb példányok ritkának számítanak az őslénytani anyagban, ami az új lelőhely jelentőségét egészen rendkívülivé teszi”– írják a portugál feltárás részletes feldolgozását ismertető szerzők a Geology című szaklap legújabb számában.
Az állatok a kormeghatározási és ősföldrajzi vizsgálatok alapján az ordovícium időszakban az akkori hatalmas déli kontinens, a Gondwana partjainak közelében, magas szélességeken, a pólushoz közel húzódva éltek. A szerzők véleménye szerint az oxigénben gazdag, hidegvizű élőhely minden bizonnyal befolyással bírt a trilobiták méreteinek alakulását illetően.
A lelőhely gazdagságából következtethető tömeges állatpusztuláshoz valószínűleg az ősrákok számára halálos mértékű oxigénszegény víztömegek hirtelen, többször ismétlődő beáramlása vezetett.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Sörfőzési maradékokat használtak a dán festészet nagyjai
A dán festészet aranykorában, a 19. század első felében készült művek vizsgálata a restaurálás munkálatait is segíti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
