Film készült az eltemetett zsinagógáról

Fotó: Kovács Olivér
Műemlékem.hu

Egy betemetett zsinagóga Budán című ismeretterjesztő dokumentumfilm Radó Gyula rendező, Bubryák István producer, Sibalin György operatőr és Csepregi János vágó alkotása. A film bemutatására 2009. május 28-án délelőtt 11. órakor a Budapest, IX. kerület Ráday utca 31/k. szám alatt lévő Filmes Házban kerül sor.

Arról, hogy egy Mátyás király korában épült zsinagóga helyenként hat méter magas falait rejti a föld a budai vár északkeleti részén, a szakemberek már 45 esztendeje tudnak. Mivel az Európa egyik legnagyobbjának tartott 15. századi zsinagógát elveszettnek hitték, nem is kutattak utána, így felfedezése a véletlennek volt köszönhető. 1964-ben a vári felújítások alkalmával a régészek a Műemlékfelügyelőség utasítására levertek egy sáv vakolatot a házakon, hátha rábukkannak valamire. A munka közben a Táncsics Mihály utca 23-as számú házának sétány felé néző oldalán gótikus pillérekre bukkantak, amelyek lábazatán bevésett héber betűs fölírás volt. Zolnay László vezető régész ekkor megkereste Scheiber Sándor professzort, a középkori zsidóság kutatóját, aki a kőfaragványokból és az azokon lévő vésett szövegekből megállapította, hogy a 15. században épített Mendel-féle zsinagóga romjára bukkantak.

A Mendel Jakab zsidóprefektus által kezdeményezett építkezések közül a legmonumentálisabb az a zsinagóga volt, amelyről a leírások ugyan fennmaradtak, ám a szakemberek sokáig azt gondolták, hogy a 18. századi vári átépítések során lebonthatták.

Az 1461-ben késő gótikus stílusban épített zsinagóga mellett állt Mendel palotája, amelyet a források szerint híd kötött össze a prefektusi hivatal helyiségeivel. A mai Táncsics Mihály utca 26-ban fennmaradt kisebb zsinagógát a török időkben a szíriai zsidó közösség használhatta. A nagyzsinagóga viszont az 1530-as években egy kisebb várostrom során megsérült, boltozatai beszakadtak. A mennyezetet a török időkben – megfelelő szakemberek hiányában – vízszintes födémmel lehetett csak pótolni. 1686-ban, amikor az egyesített keresztény seregek Budát felszabadították a török uralom alól, az ostrom idején betörő katonák a zsinagógába bemenekülő zsidó lakókat lemészárolták, az épületet pedig felgyújtották. A kiürült zsidó negyedbe beköltöző keresztény lakosok ezután a bedőlt romokat, a megégett, leszakadt tetőszerkezetet a meggyilkoltak tetemeivel együtt több méternyi földdel betemették.

A hatvanas évekbeli részleges feltáráskor kiderült, hogy az épület alaprajza 26 x 11 méteres volt, fénykorában pedig 9 méter belmagasságú boltozatrendszer fedte. A templom padlószintje kereken 5 méterrel van mélyebben a jelenlegi Bástyasétányénál, így Zolnay szerint csak el kellett volna távolítani a több méteres betöltést és helyükre rakni a zsinagóga megmaradt kőemlékeit.

Az ásatás befejezésére és a bemutatásra azonban akkor pénzhiány miatt nem volt lehetőség. Scheiber professzor, amikor az Egyesült Államokba utazott, talált ugyan megfelelő támogatókat, ám az Állami Egyházügyi Hivatal közbeszólt, elutasította a pénzt, mondván, hogy az amerikaiaktól nem fogadunk el semmiféle adományt. Így nem lehetett mást tenni, visszatemették az épületmaradványokat.

Eltelt néhány évtized: Zolnay és Scheiber meghalt, mint ahogy szinte valamennyien mindazok közül, akik szerepet játszottak ennek az óriási tudományos, történeti és kegyeleti értéknek a feltárásában. Dr. Budai Aurél építészmérnök, műemléki tervező, Zolnayék akkori munkatársa azonban nem adta fel: számos előadáson és publikáción túl öt tervet is készített a bemutatásra.
Budai Aurél társaival együtt már 1992. óta próbál pénzügyi forrásokat szerezni. Megértést, biztatást kap ugyan, pénz azonban továbbra sincs.

A teljes cikk és képgaléria a műemlékem.hu-n tekinthető meg.