Ősi ékírásos dokumentum Egyiptomból

A hükszoszok 3500 évvel ezelőtti egyiptomi uralkodásának újabb részleteire derült fény. A most megtalált lelet a királyok széles körű diplomáciai kapcsolatait bizonyítja – áll a bécsi egyetem hétfői tegnapi közleményében.

A hükszosz az a nép, amelyik Kr. e. 1640 és 1530 között, az ún. átmeneti korban mint északról származó idegen uralkodók tartották ellenőrzésük alatt a Nílus deltájának vidékét. A kutatók korábban azt feltételezték róluk, hogy vad, lovas horda volt. Ezzel szemben Manfred Bietak régész, a Bécsi Egyetem Egyiptológiai Intézetének elöljárója, a kairói Osztrák Régészeti Intézet alapítója munkásságával valósággal újraírta a népcsoport történetét. A tudós lépésről lépésre, pontosabban ásatásról ásatásra pontosította a hükszoszokról kialakult képet, míg az a megfelelő megvilágításba került. A professzor már 1966-ban felfedezte a hükszoszok fővárosát, amely a Nílus-delta keleti szárnyánál, a mai Tell-ed-Dabaá városánál, egy tellen vagyis egy régészeti emlékekkel teli mesterséges kiemelkedésen áll. Az Avarisz nevű főváros és benne a királyi palota feltárása 2005-ben kezdődött Bietak vezetésével.

Bietaknak meggyőződése, hogy a hükszoszok nem váratlanul törtek be Egyiptomba, és támadták meg a lakosságot. Feltételezése szerint a nép fáraók óhajára érkeztek és telepedtek le a területen, ahol kézművességgel, katonasággal és hajózással foglalkoztak. A hükszoszok aztán a fáraók hatalmának ideiglenes meggyengülését kihasználva ragadták magukhoz a hatalmat, amelyet több mint egy évszázadig meg is őriztek.

Avarisz romjai

A legújabb kutatások nagy területeket tártak föl a mintegy tízezer négyzetméternyi palotakomplexum épületéből. A feltárás során az archeológusok meglepődve tapasztalták, hogy a királyi palota építészete nem a hagyományos egyiptomi építészeti stílust, hanem a szíriai uralkodói épületek terveit viseli magán, ahonnan a hükszoszok egykoron származtak.

A palota feltárása során a régészek számos érdekes leletre bukkantak. Az egyik kiemelkedő jelentőségű ásatási tárgy egy ékírásos tábla töredéke, amelyet a kutatók a palota egyik kútjából hoztak elő. A tábla az óbabiloni birodalom (i. e. 1600 és 1550 között) utolsó évtizedéből származik, és Bietak szerint ez az eddig előkerült legrégebbi Egyiptom területéről származó ékírásos dokumentum. A táblatöredék a hükszoszok dinasztiájának olyan kiterjedt diplomáciai kapcsolatait bizonyítja, amelyre korábban sosem gondoltak a szakértők. Előkerült egy további meglepetés: az Egyiptomban valaha feltárt legrégebbi lósír is. A palotában megtalált eltemetett kanca maradványai minden valószínűség szerint Hian (Chayan) uralkodó kedvenc hátasa lehetett.