Lábnyomok mesélnek egy kétezer éves ütközetről Kínában

A Csin-hegység északi lábánál fekvő Hszienjang és Belső-mongóliában, a Sárga-folyó (Huangho) partján lévő Paotou között húzódott a 700 kilométer hosszú ősi hadiút, amelyet Kr. e. 212 és 210 között Csin (Qin), az első kínai császár uralkodása idején kezdték el építeni. Az építkezésben mintegy 300 ezren vettek részt.

A hajdani földút régészeti feltárása idén márciusban kezdődött, amelynek során az egyik szakaszon a kutatók számtalan különböző méretű lábnyomot fedeztek föl: férfiak, asszonyok és gyermekek lábnyomait, amelyek közül a legkisebb egy hatéves gyermeké lehetett – állítják a szakemberek.
„A lábnyomok mellett nyílhegyekre bukkantunk. Elhelyezkedésük alapján arra következtettünk, hogy a lábnyomok menekülő tulajdonosai voltak a célpontok” – nyilatkozta Csang Cai-ming, a Senhszi Tartományi Régészeti Intézet munkatársa.

A régészek a lábnyomok elhelyezkedése és a mellette talált tárgyi leletek alapján drámai eseményeket rekonstruálták, amelyek az ősi hadiúton játszódtak le. A rekonstrukció alapján megtámadták az utazókat, és a férfiak, hogy a nők és gyerekek egérutat nyerjenek, megpróbálták megállítani a támadókat.

„Azokban az időkben nem voltak aszfaltozott utak, s a nedves földben hagyott lábnyomok mind a mai napig megőrződtek” – fejtette ki Csang Cai-ming. A lábnyomok és a nyílhegyek korát a Kr. e. 221 és 207 közötti időszakra teszik a szakemberek, akik a környéken a Han-dinasztia korából (Kr. e. 206 – Kr.u. 24) származó pénzérmékre is rábukkantak.

Az új leletek alapján megdőlni látszanak a korabeli hadviselésről vallott nézetek. A szakemberek eddig úgy tartották, hogy a Csin-dinasztia korában háborúban az egész család is vállalhatta a katonaságot, de a történelmi feljegyzések tanúsága szerint a katonák nem vihették magukkal a „kaszárnyába” a családjukat, erre csak 800 évvel később nyílt lehetőség. A most feltárt régészeti leletek viszont éppen arról szólnak, hogy az asszonyok és a gyerekek a férfiakkal tartottak. A régészek néhány kezdetleges épületet is feltártak, amelyek feltételezésük szerint a katonák szálláshelyei lehettek.

A Kr. e. 247- 210 között uralkodott Csin Si Huang-ti, a Kínai Császárság megalapítója, aki egyesítette a kínai területeket uralkodása idején monumentális építkezésekbe fogott. A hadiút létrehozása mellett hatalmas császári palotát építtetett magának, valamint a nyugati betörések ellen ő rendelte el a Nagy Fal megépítését. A palotán kívül hatalmas síremléket is emeltetett, amelyet a halála után hadseregének 700 ezer rabszolga és kézműves segítségével cserépből készített élethű másolata őriz.

Kapcsolódó cikk:
A vaskezű birodalomalapító kínai császár