A Dunába szórják a pénzt!

A WWF szerint a kapkodás nem ésszerű, hiszen Brüsszel pont a magas költségek miatt a közlekedési hálózat fejlesztési terveinek átdolgozásán gondolkodik.

Az Európai Unió közlekedési hálózatának fejlesztése a magyarországi Duna-szakaszt is érinti. Magyarországon 2007 őszén készült tanulmány, amely a hazai Duna szakasz hajózhatóságának fejlesztését vizsgálta. Ezt a tanulmányt nagyon sok kritika érte a környezetvédők oldaláról, mert megítélésük szerint az felületesen kezel több fontos elemet, például a költség-haszon elemzést, vagy a várható ökológiai hatások felmérését. A bíráló hangok továbbá kifogásolták, hogy a vizsgálat a hajóút fejlesztés más alternatíváit nem vizsgálta meg, hanem kizárólag az egységes vízi út műszaki beavatkozásokkal való fejlesztésének lehetőségét járta körül.

A közlekedési tárca az EU források lehívásának záros határideje miatt tendert írt ki a hajóút megvalósításának felgyorsítására. A kritikusok szerint azonban ez számos hiányosságot tartalmaz. Az Európai Unió előírta Magyarország számára, hogy bármilyen tervet vagy beavatkozást csak akkor lehet elkészíteni, ha arra vonatkozólag stratégiai környezeti vizsgálat készül, és megvizsgálják, hogy a Duna – mint ökológiai és társadalmi szolgáltatásokat nyújtó érték – várhatóan hogyan alakul át a hajóút fejlesztése miatt. A természet- illetve környezetvédelmi szervezetek szerint a közlekedési tárca sajátosan értelmezte ezt az előírást. Jelen tender szerint ugyanis egyetlen tervezési fázisban kell kidolgozni a lehetséges alternatívákat, valamint a tervezési és kivitelezési dokumentációkat – mindezt másfél éven belül.

A WWF Magyarország szerint elfogadhatatlan, hogy egyetlen eljárás keretében folytassák le ezeket a munkákat. Úgy látják, a tender ütemezése nem igazodik a tenderkiírásban szereplő vizsgálatok lefolytatásához szükséges időhöz illetve előírásokhoz. A kiírás szerint ugyanis négy olyan alapos és egymásra épülő vizsgálatot kell elvégezni a munka első részeként, amelyek önmagukban is több éves munkát igényelnek. A gyakorlatban ez csak úgy kivitelezhető, ha a hatósági engedélyek beszerzése párhuzamosan zajlik ezekkel a – tender feltételei miatt csak hamarjában elkészített – vizsgálatokkal, holott a különböző határozatok és engedélyek beszerzése éppen a vizsgálatok alapján kezdődhetne meg.

Ráadásul a tender egyértelműen kifejezi, hogy a hazai költségvetés 50 százalék önrészt biztosít a munkák kivitelezésére. Felmerül a kérdés, hogy mi alapján különít el Magyarország erre költségvetési forrást.

„Magyarország nem teheti meg, hogy az Európai Unió előírásait megkerülve használjon fel brüsszeli támogatási forrásokat, márpedig a tenderben szereplő munkálatok egy éven belüli kivitelezése az EU irányelvek semmibevételét jelenti.” – fogalmazott Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. – „Az elnagyolt vizsgálatok arra utalnak, hogy ez egy olyan terv, ami elsősorban a fejlett hajóflottával rendelkező országok érdekeit szolgálja, ugyanakkor a káros hatások – mint az ivóvízbázis sérülése, a természeti értékek tönkretétele, az ökoturizmusban rejlő fejlesztési lehetőségek lehetetlenné tétele – Magyarországon realizálódnak.”

Balogh Alexandra

Forrás: WWF