Tartalmával együtt került elő egy 300 éves boszorkányüveg

A „boszorkányüvegek” igen elterjedt rontásűző eszközök voltak a 16–17. századi Európában. Olyankor készítették el őket, amikor úgy gondolták, hogy valaki rontást küldött rájuk. A babona szerint az a boszorkány, amelyik kimondta az átkot, minden egyes vizeléskor kapcsolatba kerül az üveg tartalmával. Az ott elhelyezett tűk, szögek és más éles és szúrós tárgyak szörnyű fájdalmat okoznak, s a boszorkány, hogy megszabaduljon kínjaitól kénytelen lesz az átkot visszafordítani. olyankor készítettek az emberek, ha úgy érezték, hogy valaki rontást bocsátott rájuk.

A rontásűző eszköz a negatív energiákat zárta magába, de, hogy pontosan mit tartalmazott, arra vonatkozólag eddig nem volt konkrét bizonyíték, ugyanis az eddig megtalált boszorkányüveg mindegyike üres volt már. A Londonban felfedezett lelet azonban, hála a gondos kezeknek, amelyek jó erősen bedugaszolták, megőrizték a boszorkányüveg tartalmát. A régészek számos vizsgálatnak vetettek alá az előkerült tárgyakat. Kutatásaik eredményeiről a British Archeology című szaklap legújabb számában számolnak be.

„A boszorkányüvegben talált tárgyak igazolják a korabeli rontásűző receptek hitelességét, amelyeket a ma embere annyira képtelenek tart, hogy hamisítványnak hiszi őket” – nyilatkozta Alan Massey, a kutatás vezetője.

A boszorkányüveg pontos tartalmára vonatkozóan többek között egy 1682-es keltezésű bírósági feljegyzésben találkozhatunk. Az irat szerint egy férfi arra gyanakodott, hogy a feleségén rontás ül. A férjnek azt javasolták, hogy a felesége vizeletébe tegye bele az asszony körömdarabkáit és hajszálait, majd töltse bele egy cserépfazékba, és az egészet alaposan főzze fel. „A kiásott boszorkányüveg tartalmát hasonló recept szerint állíthatták össze” – közölte Massey.

Az üveget komputeres tomográfiának vetették alá, tartalmát pedig különböző vegyi analitikai vizsgálatokkal, például gázkromatográfiás vizsgálattal elemezték ki. A vizsgálatok szerint az edény a vizeleten kívül ként, 12 vasszöget 8 vörösréz gombostűt, továbbá 10 körömdarabkát és hajat tartalmazott, továbbá egy szív alakúra kivágott bőrdarabot, amit egy görbe szöggel szúrtak keresztül. A vizelet nikotint tartalmazott, ami arra utal, hogy dohányos emberből származik. A körömdarabok nem voltak elkopva, ami miatt Massey úgy gondolja, tulajdonosa magasabb rangú személy lehetett.

A tárolóedény egy mázas cserépflaska volt, amelyet Hollandiában, vagy Németországban készíettek. Az edényen Roberto Bellarmino bíboros (1542–1621) portréja látható.

Kapcsolódó cikk:
Többezer gyerek esik áldozatul a boszorkányüldözésnek