A magyar, aki az ujja köré csavarta Európát
Szabadságharcos emigráns, a párizsi szalonok megbabonázó alakja, a Kiegyezés utáni első miniszterelnök, a monarchia külügyminisztere, a király és királyné bizalmas tanácsadója...
A sok szerep mind megfért a Gödöllőn most bemutatott gróf Andrássy Gyula életében.
„A tizenkilencedik század második felének karizmatikus, európai léptékű politikusa volt gróf Andrássy Gyula, ezért ebben az évben őt mutatjuk be a nagyközönségnek az Erzsébet királyné életében nagy szerepet játszó férfiak közül” – mondta el Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója (tavaly Rudolf trónörökös kapott önálló tárlatot, 2010-ben pedig Ferenc József emléke előtt tisztelegnek majd). Utolsó éveiben ugyan a politika második vonalába szorult, azonban az a diplomáciai irány, amelyet külügyminiszterként szabott az Osztrák-Magyar Monarchiának, egészen az első világháborúig felismerhető maradt – tette hozzá az igazgató.
Pedig a későbbi miniszterelnök és külügyminiszter politikai pályája rosszul kezdődött: a szabadságharc után távollétében halálra ítélték, ő pedig Párizsba emigrált. Így mint „1848 szép akasztottja” jelent meg a fény városa szalonjaiban – nem kis feltűnést keltve, hiszen kortársai a legszebb magyar férfinak tartották, aki ugyancsak megdobogtatta a női szíveket.
Óriási szerepe volt Deák Ferenc mellett a Kiegyezésben – mondja Révész T. Mihály. A haza bölcse is méltatta a gróf „kapcsolati tőkéjét”. Ekkorra Andrássynak már bensőséges kapcsolata alakult ki az akkor még császári, majd ’67 után magyar királyi párral: Ferenc Józseffel és Erzsébettel egyaránt.
„Ugyancsak kommersz téma, hogy milyen mélységű volt az a kapocs, amely Erzsébet királynét és Andrássy Gyulát összefűzte, azonban ne feledjük: abban a korban az erotika nem fonta keresztül-kasul az életet mint manapság, így nem hinném, hogy túlléptek volna az őszinte, mély, igaz barátság határán” – véli a kastély igazgatója.
A nagy ívű politikai pályát befutott államférfi emlékezetével kissé mostohán bánt az utókor. A Gödöllői Királyi Kastélyban megnyitott kiállítással ezt a tudásbéli hiányt is igyekeznek pótolni. A tárlaton bemutatott tárgyak egy része először látható Magyarországon, hiszen a Nemzeti Múzeum mellett osztrák gyűjteményekből, valamint Betlérről és Krasznahorkáról is hoztak relikviákat. A kastély három termében gróf Andrássy Gyula életének három korszakával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Kapcsolódó cikk: Az Andrássy család nyomában
Maguktól is megvédték a kastélyt a betlériek
Ókori temetőt találtak Korzikán
A sírok a 3-5. század élénk kereskedelmi kapcsolatairól árulkodnak.
Középkori plagizálókat buktattak le a kutatók
A középkorban nem léteztek szerzői jogok, az írók így előszeretettel idéztek megjelölés nélkül más művekből.
Úgy tűnik, nem teljesen írtak igazat a görög szerzők a himérai csatákról
A szicíliai várost kétszer is megtámadták a karthágóiak az időszámítás előtti 5. században.
Ez volt az ókor leghosszabb vízvezetéke
A Konstantinápolyt ellátó, egykor 426 kilométer hosszú, vízvezetéket a Római Birodalom utolsó időszakában építették. De vajon miként tudták karbantartani?
Maszkos faragványt kapott egy középkori székesegyház
Szent Amphibalus szentélyét 2019-ben, a járványt megelőzően kezdték el felújítani.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
