Június 30. a parlagfű-mentesítés törvényes határideje

A parlagfű terjedése
A parlagfű az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A gyomnövény első – a nyaralók bánatára ma is kedvelt – területe a Balaton déli partja. A virágzás idején a levegőbe jutó virágporszemek a szél szárnyán akár 100 km távolságra is eljutnak, így mára meghódította az egész országot.

A parlagfű, nevének megfelelően a művelésből kivont, feltört területeken, gyomtársulásokban fordul elő tömegesen. Gyors terjedésében szerepet játszik, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik szinte bármilyen talajhoz és nedvességhez. Még a nagyvárosokban sem ritka, hogy egy-egy gondozatlan telken a legelső fajként telepszik meg.

Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is – hívja fel a figyelmet dr. Dózsa Izabella a Budai Allergiaközpont allergológus, tüdőgyógyász orvosa. A növény allergenitása kiemelkedően magas a hazánkban honos növények között: egyetlen egyed 8 milliárd pollent is képes termelni.

A parlagfű levelei jellegzetesen szeldelt formájúak, színük sötétzöld, fonákjuk szürkészöld. A színén és a fonákján is sűrűn szőrözöttek. A parlagfű magassága és sűrűsége szintén nagyon változatos. A kifejlett növény a 150 cm-t is meghaladhatja a kukorica- vagy napraforgótáblákban. Központi, egyenes szár adja a tartó vázát, amelyből az oldalhajtások sűrűn ágaznak el. A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van.

Légszennyezettség és pollenek
A növény okozta allergiás tünetek fokozódnak magas légszennyezettség esetén. A parlagfű pollenfelülete ugyanis buzogányfejre emlékeztet, melyre könnyen rátapadnak a levegőben lévő szennyeződések, például koromszemcsék. További veszély, hogy a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják, így a megbontott burokból az allergiát okozó fehérjék gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak. A parlagfű allergiások számának folyamatos növekedése tehát egyaránt összefügg a növény terjedésével és a légszennyezettség emelkedésével.

Védje Ön is gyermeke egészségét!
A parlagfű irtása azonban nem csak a már jelenleg is allergiás betegek érdekében történik, de az allergia megelőzésének szempontjából is fontos. Az allergiás betegség egyrészt genetikailag meghatározott. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 60-70 százalék körüli. Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell. Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, a mik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel.
A leggyakoribb és legysúlyosabb tüneteket okozó parlagfű irtása ezért nagy felelősség.

Budai Allergiaközpont

Kapcsolódó írások