Június 30. a parlagfű-mentesítés törvényes határideje
A parlagfű irtás elmulasztása akár 2 millió forintos bírsággal is járhat. A gyomnövény nem csak allergiásokat gyötri, de segíti az újabb allergiás megbetegedések kialakulását is.
A parlagfű terjedése
A parlagfű az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A gyomnövény első – a nyaralók bánatára ma is kedvelt – területe a Balaton déli partja. A virágzás idején a levegőbe jutó virágporszemek a szél szárnyán akár 100 km távolságra is eljutnak, így mára meghódította az egész országot.
A parlagfű, nevének megfelelően a művelésből kivont, feltört területeken, gyomtársulásokban fordul elő tömegesen. Gyors terjedésében szerepet játszik, hogy nagyon könnyen alkalmazkodik szinte bármilyen talajhoz és nedvességhez. Még a nagyvárosokban sem ritka, hogy egy-egy gondozatlan telken a legelső fajként telepszik meg.
Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is – hívja fel a figyelmet dr. Dózsa Izabella a Budai Allergiaközpont allergológus, tüdőgyógyász orvosa. A növény allergenitása kiemelkedően magas a hazánkban honos növények között: egyetlen egyed 8 milliárd pollent is képes termelni.
 |
|
Légszennyezettség és pollenek
A növény okozta allergiás tünetek fokozódnak magas légszennyezettség esetén. A parlagfű pollenfelülete ugyanis buzogányfejre emlékeztet, melyre könnyen rátapadnak a levegőben lévő szennyeződések, például koromszemcsék. További veszély, hogy a levegőben lebegő szerves szennyező anyagok a parlagfű virágporát borító védőfehérjét is károsítják, így a megbontott burokból az allergiát okozó fehérjék gyorsabb és súlyosabb reakciót okoznak. A parlagfű allergiások számának folyamatos növekedése tehát egyaránt összefügg a növény terjedésével és a légszennyezettség emelkedésével.
Védje Ön is gyermeke egészségét!
A parlagfű irtása azonban nem csak a már jelenleg is allergiás betegek érdekében történik, de az allergia megelőzésének szempontjából is fontos. Az allergiás betegség egyrészt genetikailag meghatározott. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 60-70 százalék körüli. Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell. Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, a mik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel.
A leggyakoribb és legysúlyosabb tüneteket okozó parlagfű irtása ezért nagy felelősség.
Kapcsolódó írások
Több ezer éves pajzsokat találtak
A kutatók egy törökországi vaskori lelőhelyen végeztek feltárást.
50 ezer éves fegyverre bukkantak
A neandervölgyiekhez köthető lelet különlegessége, hogy állati csontból készült.
Több ezer éves kardot találtak Egyiptomban
A kutatók egy ókori, a tengeri népek elleni védelmet segítő erődöt tártak fel.
Visszakövetelik Nofertiti ikonikus mellszobrát
A műtárgyat bő száz éve hozták el Egyiptomból.
Kalózok elől rejthették el ezt a kincset
A római korból származó pénzek egy olyan területen kerültek elő, ahol gyakoriak voltak a portyázások.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
