A kétszáz forintos próbaveretei 37, 3 milliót értek
A jegybank jótékony céllal elárverezte az új kétszáz forintos érme próbavereteit, összesen 20 db. sorszámozott tételt. A gyűjtők középértéken közel kétmilló forintot fizettek egy-egy szettért.
 |
|
A bevételéből szervezetenként 18.650.000 forintot kap a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány illetve a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Figyelmet érdemel, hogy a két támogatott szervezetet maguk az MNB-s dolgozók választották ki szavazati úton.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének munkatársait egyébként már a kétszáz forintos érme műszaki paramétereinek kialakításába is bevonta a jegybank, hogy az a rosszul látók számára is jól használható legyen.
A kétszázas forgalmi érmét a jegybank 2009. június 15-én bocsátotta ki, és ehhez kapcsolódóan a kétszáz forintos bankjegy 2009. november 16-ai határnappal kerül bevonásra. A kétszáz forintos bankjeggyel tehát utoljára november 15-én lehet fizetni, ugyanakkor még 20 évig beváltható lesz az MNB pénztárában. A papírpénzről érmére váltás oka elsősorban a nemzetgazdasági megtakarítás. Az érme kezelése biztonságosabb, illetve használata számos készpénzfizetési helyzetben (automaták, parkolás stb.) praktikusabb is, mint a bankjegyé. A fémpénz tartósabb, s így milliárdos megtakarítást jelent az országnak a könnyen elhasználódó papírpénz helyett. Már három év után megtérül a pénzcsere költsége, és onnantól számítva évente további kb. 1-1, 5 milliárd forinttal növekszik a társadalmi megtakarítás.
Először fordul elő; hogy a pénzen szereplő motívumot azok választották ki; akik nap mint nap kézbe veszik majd
A június 15-én forgalomba kerülő 200 forintos ún. bimetál érme, azaz két eltérő fémötvözetből készült: az érme külső, sárga színű része réz (75%), nikkel (4%) és cink (21%) ötvözet, a belső, ezüstszínű rész pedig réz (75%) és nikkel (25%) ötvözet. Az érme a lakosság által megszavazott Lánchidat ábrázolja.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Sörfőzési maradékokat használtak a dán festészet nagyjai
A dán festészet aranykorában, a 19. század első felében készült művek vizsgálata a restaurálás munkálatait is segíti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
