Virtuális sétával járható be a megelevenedett Teotihuacan
Egy új mexikói projektnek köszönhetően virtuális séta tehető a prekolumbiánus Amerika legnagyobb városában, Teotihuacanban.
A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem még 2007-ben kötött megállapodást a Nemzeti Antropológiai és Történelemtudományi Egyetemmel, amelynek értelmében megalkotják Mexikó legfontosabb régészeti helyszíneinek virtuális modelljét. A projekt első lépéseként született meg a virtuális Teotihuacan – olvasható az ArtDaily nevű hírportálon.
Összesen 600 számítógépes fájl készült el, amelyek révén annak fénykorában megelevenedik az azték birodalom fővárosa. Az érdeklődők körbejárhatják a Nap és a Hold piramisát, ellátogathatnak a Tollaskígyó templomához, s megtekinthetik a jaguárok udvarát valamint az egykori lakónegyedeket is. A Teotihuacan-projekt részeként grafikailag rekonstruálták a korabeli kerámiatárgyakat, temetkezéseket és falfestményeket is.
A projekt keretében háromféle DVD-t fejlesztenek ki: egyet a nagyközönség számára, egy másikat a múzeumoknak – ennek megtekintéséhez speciális képernyő és szemüveg szükségeltetik, a harmadikat pedig régész-, antropológus- és építészhallgatóknak, valamint jövendő ipari formatervezőknek szánják.
Teotihuacan északkeleti irányban körülbelül 40 kilométernyire fekszik Mexikóvárostól. Kr.u. 150 és 450 között a város területe több mint 30 négyzetkilométer volt, lakosainak száma pedig 150 ezer és 250 ezer között ingadozott. A város alaprajza egy négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a „Holtak útja” köré szerveződött. Az út a Hold-piramisnál végződik, két oldalán templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 75 méter magas, alapja 222-szer 225 méter, a Hold-piramis valamivel kisebb, mindkettőt sötétvörösre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollaskígyó (Quetzalcoatl) romos állapotban lévő templomával.
Mint ipari központ a város sok mesterembernek adott munkát. A lakosság legnagyobb része földszintes bérházakban lakott, és ugyanitt voltak a műhelyek is. Az elit a „Holtak útja” mentén épült, nagyobb és igényesebb házakban lakott. A fazekasok, ékszerészek, kőművesek termékeit kereskedők juttatták el Közép-Amerika többi területére, a legfontosabb kereskedelmi cikk az obszidián volt.
Kapcsolódó cikk:
Lefejezett tetemekre bukkantak a rejtélyes mexikói piramisban
Dél-koreai írónő kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Han Kang intenzív, a történelmi traumákkal szembenéző és az emberi élet törékenységét feltáró költői prózájáért részesül a díjban.
Kivételes kincsre bukkantak a Somlón
A több ezer éves ékszer már megtekinthető.
Ókori aranymaszkokat sikerült lefoglalni
A csempészeket pont a műkincsek eladása előtt sikerült elkapni.
Szkíták építhették ezt az ősi sírt
A dél-szibériai lelőhelyen található kurgán az egyik legkorábbi halomsír, amely szkíta temetkezési szokásokat mutat.
Ez volt az olasz futball legsötétebb napja
A Torino labdarúgócsapatának 1949-es katasztrófájában a holokausztot túlélő magyar edzőlegenda, Egri-Erbstein Ernő is életét vesztette.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
