Veszélyes nyolclábúak
Amazónia élőlényei százmillió éve fejlődnek karöltve az esőerdővel. A sűrű erdőben a halál kis kiszerelésben érkezik. Az itt élők mesterei a sötétben való vadászatnak. Tökélyre fejlesztették a hangtalan lopakodás és a gyors csapásmérés művészetét.
Szőrös óriás
A sötétség leple alatt fekete madárpókok indulnak táplálkozni. Óriásiak, szőrösek, csáprágóik erőteljesek. A madárpókok a Föld legnagyobb pókjai. Lábaikkal együtt olykor a 30 centiméteres átmérőt is elérik. Félelmetes a megjelenésük, és fájdalmas a marásuk.
Bolygónkon hozzávetőleg 800 madárpókfaj él. A trópusi klímához kötődnek, s Amazónia kiváló élőhely számukra. Sok más pókkal ellentétben a madárpókok nem szőnek hálót zsákmányuk csapdába ejtéséhez. Ehelyett ez az óriás csak egyetlen selyemszálat feszít ki, és vár. Az élelem után kutató egér észre sem veszi, hogy megrántja a jelzőszálat. A pók azonban igen. Áldozatát két és fél centiméteres csáprágójával keresztüldöfi, miközben bénító idegmérget fecskendez testébe. A méregtől az egér képtelen védekezni, vagy harapni.
Mivel a madárpók szájszerve alkalmatlan a rágásra, gyomrának emésztőnedveit áldozatába fecskendezi, amelyek azt előemésztik, majd ezután a nedveket felszívja. A méreg a védekezést is szolgálja, ezért olyan összetevői is vannak, amelyek egyetlen célja a fájdalomokozás.
Bár a madárpók marása fájdalmas, emberre nem jelent nagyobb veszélyt, mint egy méhszúrás. A madárpókokat méretük és erejük miatt jól ismerik. Amazóniában azonban egy kisebb, de jóval veszélyesebb pók is vadászik, amely igencsak kiérdemelte halálos hírnevét.
Kisebb, de veszélyesebb
A brazil vándorpók nevét magános életmódjáról kapta. A vándorpók nem ás magának üreget, és nem sző hálót. Venezuelától Észak-Argentínáig Dél-Amerika alacsonyan fekvő területin él. Állandó mozgásban van. Ez a pók alkalmanként megjelenik az emberi településeken, emiatt keresztezheti utunkat.
Alig feleakkora, mint egy madárpók, de amit nem tud elérni méterével, azt eléri hajmeresztő védekező-képeségével. Ha meglepik, vagy veszélyben érzi magát teketória nélkül mar. Mindezt tetézi, hogy az ismert pókfajok közül a legnagyobb adag mérget fecskendezi áldozatába.
Brazíliában két hasonló faj felelős a feljegyzett pókmarások közel feléért. Egyetlen alkalommal bejuttatott méregének hatása kétszer olyan erős, mint a hírhedt fekete özvegyé. Mérge idegmérget is tartalmaz, ami azonnal megtámadja az idegrendszert, megbénítva a szív- és a légzőizmokat. Az összetevői között szerotonin is szerepel, amely megtámadja az agyat, remegést illetve heves fájdalmat okozva. Erős mérge kimondottan hatékony vadásszá teszi a vándorpókot, amely a madárpókokhoz hasonlóan lesből támad áldozatára. Az elhaladó zsákmány által keltett rezgéseket testének érzékeny kitinszőreivel érzékeli.
A vándorpók azonban nem csak az Amazonas mellől szedi áldozatait. Banánfürtök közé bújva olyan messze is eljutott már, mint Nagy-Britannia. Mivel képes alkalmazkodni a városi környezethez, ez a mérges vándor igen veszélyes lehet az emberre.
Kapcsolódó cikkek: