Márta, Flóra2021. július 29., csütörtök
Kultúra

Moszkva egykor és ma 1. rész

National Geographic Magyarország

Sokak szerint négy Moszkva létezett. Az első egyesítette az orosz földeket és a cárizmus szimbólumává vált. A harmadik a szovjet birodalom központja volt. A kettő között, a 19–20. század fordulóján pedig létezett egy izgalmas nagyváros, amely egyszerre volt kereskedelmi központ és a szent őrültek városa. És végül ott a mai Moszkva, ahol jelentős erőfeszítések történnek azért, hogy a metropolis elnyerje az őt megillető helyet a világvárosok sorában.

Moszkva magán viseli a fenti történelmi korszakok lenyomatát. Az elsőé nyilván a Kreml, amelynek ma is álló templomai közül az elsőket még Andrej Rubljov idejében, a 15. század elején emelték. Közülük való továbbá a Kazán városának a tatároktól történt visszafoglalását ünneplő Vaszilij Blazsennij-székesegyház, a Lenin Könyvtár klasszicista épülete (Paskovház), vagy a Bolsoj, az 1825-re fölépült Nagy Színház.

Sztálin utasítására az 1950-es évek elején jelent meg a „hét nővér” a szovjet korszak sziluettjeivel – középületek, lakóházak és a Lomonoszov Egyetem. Későbbi a Luzsnyiki sportkomplexum, az Új Arbat nyitott könyvre formázó épületsora pedig a forradalom ötvenedik évfordulójára készült el.

Az első Gründerzeit, tehát az előző századforduló épületei között említhetők a Nacionál és Metropol szállodák, a Tretyakov képtár, a GUM nagyáruház, a Petrovszkij passzázs és az újra működő fürdők – mind-mind az orosz szecesszió pompás darabjai. Végül a jelenlegi Gründerzeit építészetében fontos szerepet kapott a korábban lerombolt templomok újjávarázsolása – akár modern technológiával (Megváltó Krisztus-székesegyház, Kazanyi székesegyház) vagy a történelem újragondolásaként is fölfogható Győzelempark, amelyet a honvédő háború befejezésének ötvenedik évfordulójára emeltek. Új szállodák jelentek meg, részben a régiek helyén: Ritz-Carlton lépett az egykori Intourist nyomdokaiba, átalakult a Moszkva Szálló, eldózerolták az 1967-ben átadott Rossziját. Végül egészen elvarázsolt posztmodern épületegyüttes található a Moszkva-folyó partján, többek között a Kempinski-Balcsug Hotellel.

A mai Moszkva pedig igyekszik minden eddigi elképzelést felülmúlni: 12 milliárd dolláros beruházással jelenleg építik a Moscow City komplex városközpontot; 2010-ben itt magasodik majd a 648 méteres Russia Tower. A mostani fejlesztések főszereplője Jurij Luzskov főpolgármester és kedvence, Alekszandr Kuzmin főépítész, az újabb köztéri szobrok közül pedig a legtöbb a korszak ügyeletes zsenije, Zurab Cereteli szobrász alkotása.

A jellegzetesen sugaras-körkörös alaprajzú település magját a Moszkva-folyó partján a 12. században épült erőd (Kreml) és a közvetlenül mellette kialakult kereskedőváros képezte. Moszkóvia a tatárok ellenében az orosz földek egyesítője szerepét vállalta föl, majd a fenyegetés megszűnése után, a 16. század közepén gyors fejlődésnek indult. A város terjeszkedésekor a védelmi szerepet betöltő városfalak átadták helyüket a belső körútnak, később kialakult a külső körút, majd pedig a 18. században emelt városfal elbontásával a gyorsforgalmi utaknak egy szabálytalan négyzet oldalaira emlékeztető hálózata, amelyek részei utónevükben (val) őrzik az eredeti funkciót. A gyors ütemben terjeszkedő nagyvárost 1960-ban vették körül a 109 kilométer hosszú autóút-körgyűrűvel, amely nagyjából 1000 négyzetkilométernyi területét határolja.

Moszkvában ma jóval többen élnek, mint Magyarországon. A megapolis méreteire jó példával szolgál annak első számú nevezetessége, a több száz kilométer hosszú moszkvai metró 172 állomásával, amelynek rendszerét negyven éve még fejben lehetett tartani, manapság azonban térképvázlattal is nehezen lehet eligazodni benne.

Az 1960-as években a moszkvai városképet erősen markában tartotta az ideológia – plakátok és feliratok sokaságával. „A nagy Oroszország kovácsolta frigy” szimbóluma a Kreml és a Vörös tér volt a Lenin-mauzóleummal. A tér oldalában a május elsejei felvonulás előtti napokban egyre sokasodtak a transzparensek. Az egyik a „Termelj ma többet, mint tegnap” jelszavát hirdette, és olvasztókannát ábrázolt. A mögötte lévőn az „USA” felirat állt, bilincsből és dollárjelből kirakva, alatta felirat: „A világ csendőre”. Még hátrébb vaskos tábla hirdette a kommunista párt – mint minden érték és minőség forrása – vezető szerepét.

A nép azonban érzékelte az ideológia által sugallt rózsaszín kép és a hiánygazdaság rögvalósága között fennálló feszültséget, és humorral válaszolt, ilyen és hasonló viccekkel: Az örmény felmegy Moszkvába és az utcán kétségbeesetten keresi az Elv áruházat. A járókelők próbálják magyarázni neki, van itt GUM áruház, CUM áruház, Vojentorg áruház, Elv áruház viszont nincs. Az örmény hajthatatlan, mondván, a legjobb cimborája a múlt héten jött vissza Moszkvából Jerevánba és azt mondta: „Képzeld Moszkvában semmi sincs. A GUM-ban nincs semmi, a CUM-ban nincs semmi, és a Vojentorgban sincs semmi. De elvben minden van!”

Az angoloknak és oroszoknak – teamániájukon kívül – van egy közös tulajdonságuk, és ez a sorban állás. Amíg viszont előbbieknél ezt belső kényszer diktálja, a szovjet emberek esetében a késztetés kívülről jött. Szinte minden olcsó, az egyszerű polgárok számára is megfizethető volt – ám mindenből csak kevés. A fővárosban az állandó lakosokon kívül milliónál is többen tartózkodtak állandó jelleggel. Moszkva a vidékiek számára beszerzési központnak számított, ahol a húsárutól kezdve a ruházaton keresztül a tartós fogyasztási cikkekig sok mindenhez hozzá lehetett jutni, de többnyire türelmes sorállás után. Szilveszterkor az élelmiszerüzletek előtt kaviárért topogtak a hidegben – tízdekás doboz jutott mindenkinek. A színházakba, jobb mozikba, múzeumokba, stadionokba és sportcsarnokokba könnyen lehetett olcsó jegyet kapni – ha az ember győzte végigállni a sort.

Idehaza senki sem hitte el, hogy a moszkvai éttermekbe csak protekcióval és előzetes helyfoglalással lehetett bejutni, vagy hogy létezhet sokmilliós város presszók nélkül. Utólag visszatekintve a hetvenes évek közepéig tartó korai brezsnyevi időszakot mégis viszonylagos bőség jellemezte. Utána jött a pangás korszaka, amikor is a peresztrojka kezdetéig az olimpia volt az egyetlen említésre méltó esemény (1980), amelyet Nyikita Mihalkov filmrendező a szovjet rendszer utolsó nagy nekirugaszkodásának nevezett, nagyszabású tervezési és építkezési munkálatokkal, és olyan létesítmények megjelenésével, amelyek ma is meghatározóak a nagyváros működésében.

A cikk folytatása itt olvasható.

Írta: Bassa László
Fényképezte: Bassa László, Galina Barskaya

Forrás: Chili magazin

Kapcsolódó cikkek:

  • Moszkva a felhőkarcolók városává kíván válni
  • Moszkvában épül Európa legmagasabb felhőkarcolója

  • Hozzászólások

    Előkerült egy kép az utolsó babilóniai királyról

    Előkerült egy kép az utolsó babilóniai királyról

    Nabú-naid fiának neve a Bibliából is ismerős lehet.

    Miről árulkodnak az ősi tűznyomok?

    Miről árulkodnak az ősi tűznyomok?

    Úgy tűnik, az egyes populációk között már 400 ezer éve áramlott a tudás.

    Michelangelo ujjlenyomata lehet egy szobron

    Michelangelo ujjlenyomata lehet egy szobron

    A szobrocskát őrző múzeum kurátorai eddig nem vették észre a lenyomatot.

    Újabb leleteket találtak az elsüllyedt ókori városnál

    Újabb leleteket találtak az elsüllyedt ókori városnál

    Thonisz-Herakleión földrengések sorozata miatt merült el a tengerben.

    Tenger alatti múzeum nyílt Görögországban

    Tenger alatti múzeum nyílt Görögországban

    A régióban több roncsot is találtak, ezért elképzelhető, hogy idővel újabb múzeumokat is kialakítanak.

    National Geographic 2021. júliusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 900 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket