Műemlékké nyilvánítanák majd’ az egész falut

Az elkövetkező években 150–200 házat nyilváníttatna védetté helyi rendelettel Nagybörzsöny polgármestere. A település vezetői szerint csak a múlt lehet az ugródeszkájuk a jövőbe.
A műemlék vízimalom felújítását még a márianosztai fegyház elítéltjei is segítették nemrég.
A jelenleg nyolcszáz lelket számláló, Pest megye északi csücskében fekvő településen lesz az országban a legmagasabb az egy főre eső védett épületek száma, ha megvalósul a képviselőtestület szándéka.
„Természetesen meg kell győznünk a helybélieket, ezért már a nyáron előadásokon, bemutatókon akarjuk tájékoztatni a lakosságot” – nyilatkozta Batizi Zoltán, Nagybörzsöny polgármestere. Batizi szerint – aki eredeti szakmáját tekintve régész – van mit védeni a jelenleg tizennégy országosan védett objektumon kívül is a településen. „Sok ház van, amely a 19. század első felében épült, s egészében, vagy részletében őrzi a csaknem kétszáz esztendős múltat – mondta el. A cél ezek, a külső megjelenés, a homlokzatok, valamint az eredeti utcaszerkezet megőrzése.
Az utóbbi években ismét fejlődésnek indult Nagybörzsöny a II. világháború előtt évszázadokon át a környék legfejlettebb települése volt. A magyar lakosok mellé az Árpád-korban német telepesek érkeztek, akik nyelvüket máig megőrizték. Az őslakosok építették a 13. században a román stílusú Szent István-templomot, míg a németek szintén 13. századi egyháza, a mai Bányásztemplom a gótika idején jelentősen átalakult. A bortermelésből élő egykori mezőváros elől a trianoni határ elzárta a felvidéki piacokhoz vezető utat, majd az 1945 utáni kitelepítés, a beszolgáltatások majd a téeszesítés lezárta a korábbi virágzást.
A cikk folytatása a Műemlékem.hu magazinban olvasható.
Fotók: Batizi Zoltán