Papok a mexikói drogbárók halállistáján
A drogkereskedelmet folytató alvilág már az eddig érinthetetlennek tekintett egyházi személyeket sem kíméli; mindez a világ második legnépesebb katolikus országában.
Már azok a papok és igehirdetők is bekerültek a brutális bandaháborút folytató mexikói drogbárók célkeresztjébe, akik elítélik a bűnözők erőszakos eszközeit: június elején fegyveresek végeztek egy katolikus pappal és két szemináriumi növendékkel, akik éppen a templomból távoztak egy dél-mexikói városban. A mexikói Katolikus Püspöki Konferencia szerint mintegy ezer katolikus pap kap folyamatosan fenyegetéseket a bandáktól Mexikó-szerte, és négyszázat közülük nyíltan megfenyegettek: ha nem hagy fel a drogerőszak bírálatával, meg fogják ölni.
Noha a megölt szeminaristákról feltételezik, hogy rokoni kapcsolatban álltak a drogbandákkal, a legtöbb pap szerint azért végeztek velük, mert a kábítószercsempészekkel szembeni ellenállásra bíztatták a híveket. „Azt mondták, levegőbe röpítenek engem is, a családomat is” – nyilatkozta Bartolome Garcia misszionárius, aki elmenekült a bűnözők markába került, Tijuana városa közelében lévő faluból, ahol korábban dolgozott. „Nem szeretik, amit hirdetek és hogy bírálom őket” – mondta el egy másik atya, a közvetlenül az amerikai határon lévő, részben elnéptelenedett Jacume község papja.
Mexikó-szerte eddig mintegy 12 300 ember vesztette életét az egymással is hadakozó bandák és a 2006 decemberében beiktatott Felipe Calderon elnök által ellenük küldött több ezer katona részvételével folyó háromoldalú háborúban. A mészárlás, a megkínzott, lefejezett tetemek, az emberrablások, amelyek Mexikó Karib-tengeri partjaitól az amerikai határig mindenfelé döbbenetet keltenek, mára az erőszak terjedése miatt aggódó befektetők és Washington szemében is az egyik fő veszéllyé váltak.
Kábítószercsempészek letartóztatása. A mexikói kormány több ezer katonával próbálja fölvenni a harcot a drogbárók ellen.
Amióta Mexikó első számú közellensége, Joaquin „Shorty” (Köpcös) Guzman 2001-ben megszökött a börtönből és hadat üzent a rivális bandavezéreknek, a küzdelem olyan borzalmassá vált, hogy a kartell saját törvényeit sem tartják már tiszteletben, még gyermekeket is gyilkolnak.
A mexikóiak mind jobban rettegnek az állig felfegyverzett bandáktól, ezeket ma már jóformán csak a katolikus egyház és misszionáriusok merik bírálni – különösen vidéken, amelyet a kormány nem igazán ellenőriz. Az egyház a bátor kiállással szeretné visszahódítani azokat, akik elhagyták sorait a vallásos érzület csökkenése miatt. Ugyanakkor Rafael Romo, Tijuana érseke a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy senkitől sem tagadhatják meg a szentségeket, akár folytatnak illegális tevékenységet, akár nem.
Az erőszak tovább eszkalálódik.
Emberi jogi csoportok szerint a katolikus papok rá is kényszerülhetnek erre az olyan távoli körzetekben, amelyeket a kartellek ellenőriznek. Fegyverrel veszik rá őket az alvilág urai, hogy megkereszteljék gyermekeiket vagy összeadják a narkócsaládok tagjait. Egyes papokat a jogvédő csoportok azzal vádolnak, hogy elfogadják a drogkartellek pénzét a templomok javítására, kápolnák építésére vagy helyi segélyprogramokhoz. Az egyház tagadja a vádakat. „A bandafőnökök, a capók sok vidéki körzetben biztosítják az alapvető szolgáltatásokat, a helyiek felkérésére például elvégzik a templomok karbantartását. Ezt azonban nem a katolikus egyház kéri tőlük, és a papok nem fogadnak el pénzt a drogbáróktól” – szögezte le Manuel Carral, a Mexikói Püspöki Konferencia szóvivője a Reuters hírügynökségnek tett nyilatkozatában.
Kapcsolódó cikk:
Az amerikai–mexikói határvidék