A szarvaskői párnaláva

A vulkáni-magmás vonulat a Kerek-hegytől DNy-ra a szarvaskői Keselyű-bércig tart. Ezt az ÉK–DNy irányú hegysort a jura időszak során (mintegy 165 millió évvel ezelőtt) lezajlott tengeralatti vulkáni kitörésekből az egykor tengerfenékre kiömlött lávából (Szarvaskői Bazalt), valamint az üledékekbe nyomult és nagyobb mélységben megszilárdult magmából keletkezett (Tardosi Gabbró) kőzetek alkotják.

A kiömlési magmás képződmények legjobban a Szarvaskő földtani tanösvény mentén tanulmányozhatók, amely a falu központi autóparkolójától indul az országos kék jelzéssel együtt, majd a ferde kék sávval jelzett ösvényen folytatódik. A tanösvény elején a Lépcsős-lápa a Vár-hegy bazaltját körülölelő palaköpenyt (Lökvölgyi Formáció) tárja fel, amely agyag, aleurolit és homokkő metamorfózisa során keletkezett.

A Vár-hegy sziklatornya jórészt párnalávából épül fel. Ez a jellegzetes elválás a víz alatti bazalt lávafolyások jellemzője, amely a forró magmának a hideg tengervízzel történő érintkezése és hirtelen lehűlése során jön létre. A kiömlési kőzettest belső szerkezete az Eger-patak völgyében, a vasúti alagút környékén és a Pyrker-emléktábla sziklatornyának déli oldalán tanulmányozható legjobban, ahol a sötétszürke, zöldesszürke színű, üveges, finomszemcsés szövetű bazalt párnaláva halmazai sziklákat alkotnak.

Szöveg: Pelikán Pál
Fotók: Császár Géza

Részlet a Magyar Állami Földtani Intézet új, turistáknak szóló földtani atlaszából.