Ínycsiklandó ízutazás
A National Geographic Channel új sorozata a világ legkülönbözőbb tájaira repíti el a nézőket. A cél megmutatni, hogy Chilétől Olaszországig az egyes nemzetek és népcsoportok miként „hozzák ki” a legjobbat a lakóhelyükön megtalálható hagyományos alapanyagokból.
Bár ma már modern konyhagépek egész arzenálja áll a séfek rendelkezésére, a világ minden táján akadnak olyan megszállottak, akik – elődeik eszközeire és módszereire támaszkodva – művészi fokon ápolják népük konyhai tradícióit. Az új sorozatban egyebek mellett ellátogatunk egy hagyományos receptek szerint főző Hong Kong-i étterembe; felkeresünk egy dél-chilei földművest, aki a Chiloé-sziget ősi burgonyafajtáit igyekszik megőrizni a jövő számára; és körülnézünk egy vietnami mester kertjében, ahol kézzel készített rizspapírokat varázsol üde lággyá a hajnali harmat.
Az utóbbi időben örvendetes folyamat figyelhető meg az éttermek alapanyagellátása területén: a séfek és a gazdálkodók egymással összefogva megkísérlik lerövidíteni a farm és a vacsorázóasztal közötti távolságot. És ez nem csak a helyi termelők pénztárcájának és vendégek elé kerülő ételcsodák frissességének tesz jót, hanem – a csökkenő szállítási igénynek köszönhetően – Földünket is élhetőbbé teszi!
Ám nem mindenki törekszik a természetességre. Vajon mit szólnak a régi ízek a modern idők konyharobotjaihoz? Most kiderül! Irány Andalúzia, amely nemcsak a flamenco és a bikaviadal, hanem az olyan klasszikus spanyol ínyencségek hazája is egyben, mint például az ibériai sonka, a tapas, a sherry, vagy a gazpacho…
Ám a sorozat nem csak a spanyol konyhát ismerteti meg a nézőkkel. Azt is vizsgáljuk, vajon a kanadaiak természet- és szabadságszeretete miként érezteti hatását Montreal konyhájában. A sorozat egyik epizódjában a város neves szakácsművészei beveszik magukat az északi rengetegbe, hogy újraértelmezzék a hagyománytisztelet és a kulináris lokálpatriotizmus fogalmát. Hiteles helyi ízek után kutatva egyebek közt gyomnövényekhez nyúlnak, felelevenítik a ciderkészítés ősi hagyományait,
|
s átvitt és szó szerinti értelemben is olyan régiókba hatolnak, ahol séf még soha sem járt előttük…
Ha a konyhafőnöki fakanál megfelelő kezekbe kerül, az ételkészítés művészete nem csupán a hasunk egészségét szolgálhatja, de megfelelő szervezés mellett céltalannak tetsző életünket is felpaprikázhatja, sótlannak érzett hétköznapjainkat is megfűszerezheti. E gondolat jegyében Vietnamban egy csapat utcagyereket a konyhában szoktattak rendszeres és céltudatos életre; egy ősi mexikói város lakóiba a kollektív állattartás és növénytermesztés öntött új életet; és egy álmos vermonti kistelepülést önfenntartó gazdálkodással sikerült felrázni csipkerózsika-álmából.
Az Ausztrália délkeleti csücskétől csak egy tengerszoros által elválasztott Tasmaniát éghajlata, vizei, legelői és talajai mind-mind arra „ítélik”, hogy a régió éléskamrája és a világ luxus élelmicikk-ellátója legyen. Ezt a tényt ismerték fel a sorozat egyik epizódjában. Most bemutatjuk, miként használja ki ezt az adottságot egy marhatenyésztő, egy szarvasgomba-termesztő, egy különc füstölőmester és egy tésztaételekre szakosodott világhírű séf…
Vajon elképzelhető lenne a világ konyhaművészete csilipaprika nélkül? Nos aligha, hisz a csili a maga kétezernél(!) is több változatával világszerte rendkívüli hatással volt a gasztronómia evolúciójára, s máig számos nemzet ételeit „erősíti”, szájpadlások tíz- és százmilliót lángba borítva. Most a nézők megismerhetnek néhányat a „tüzes” receptekből, amelyek kipróbálását mindenki csak saját felelősségére vállalhatja.
De ha mindez még nem lenne elég, az Ínycsinklandó ízutazás ellátogat vietnámi, indiai, koreai, mexikói, hawaii és toszkán konyhákba is, ahol megmutatja, múlt és jövő miként képes együttműködni, mire jók a helyi alapanyagok és különleges fűszerek, illetve milyen sajátosságok jellemzik ezeket a híres konyhákat.