Mária, Emőke2021. december 08., szerda
Kultúra

A legjobban megőrződött maja romváros

National Geographic Magyarország

Chichén Itzá a legnagyobb és legjobban megőrződött maja romváros a félsziget Mexikóhoz tartozó részén. Világhírű a piramisa, és itt terül el Mezoamerika legnagyobb labdapályája.

Írta: Németh Géza
Fotó: National Geographic
Sorozatunkban az utazó író „Túl nagy a világ” című útibeszámolójából közlünk részleteket

Bár Chichén Itzá már a 7. században számottevő központnak számított, fénykorát akkor élte, amikor a tőle délre fekvő síkvidékeken a maja városok már elnéptelenedtek.

A belépőt egy irdatlan nagy térség közepén emelkedő piramis fogadja, melynek a ma embere számára a fényképezésen kívül az a fő funkciója, hogy föl lehet rá mászni. Ellentétben az egyiptomi piramisokkal, erre négy oldalon lépcsősort építettek (egyenként 91 fokkal), északi felén föntről lefelé a lépcsősort kísérő „korlát” tollas kígyóalakot mintáz. A piramis teteje nem csúcsos, hanem platformban végződik, melyen egy 6 méter magas templom áll. Talán nem véletlen, hogy az összes lépcső száma együtt pontosan 365-öt ad ki. Spanyolul az El Castillo (kastély) nevet viseli, de hívják Kukulkán piramisának is. Kukulkán a maják legfőbb istenségének, a tollas kígyónak a neve; az aztékok Quetzalcóatlnak hívták. Igazság szerint Kukulkán már nem is volt igazán maja, hanem egy másik, magas kultúrájú indián népcsoport, a toltékok vezetője, aki maja szövetségeseivel Chichén Itzát tette meg birodalma fővárosává a 900-as évek végén.

Mezoamerikában elég gyakorinak számított, hogy már meglévő piramisok tetejére újabbat, nagyobbat emeltek; ez történt itt is. A régészek az északi oldal lépcsősorának alján találtak egy alagutat, mely a korábbi, a 9. század elején épült piramishoz vezet, s amelyen át el lehet jutni Kukulkán király jádekövekkel ékesített, vörösre festett kőből készült jaguárfejes trónjához. A piramis korántsem volt ilyen jó állapotban, amikor újra felfedezték. Két oldalát teljesen újjáépítették 1920 és 1940 között.

Aránylag csekély magassága (24 méter, az alapéle 55 méter) ellenére a piramismászás nem könnyű feladat, mert a lépcsősor igen meredek (lefelé a legtöbben négykézláb farolnak), egymást kell kerülgetni, továbbá cudar meleg van. Rólam ne is beszéljünk, csúful leégett combjaimon a nadrág puszta érintése is elfojtott nyüszítésre késztetett, úgyhogy nem másztam sehová, viszont sűrűn dőltem le hűs kövek árnyékába pihegni. Csakugyan elmondhattam: romokban hevertem.

 A piramist beválasztották a <i>világ hét új csodája </i>közé.” /></p><p class= A piramist beválasztották a világ hét új csodája közé.

Pedig az egykori városban igen sok a látnivaló. Itt terül el Mezoamerika legnagyobb labdapályája, kereken 160 méter hosszú és 70 méter széles. Ezt a bizonyos játékot a legtöbb hajdani indián kultúrában űzték, méghozzá tömörgumi- (kaucsuk-) labdával. Az effajta játékokra a legkorábbi utalásokat a Kr. e. 13. századból találták a mai Mexikóváros közelében, Tenochtitlánnál. Ezek szerint az olmékok űzték először. A játék felbukkan különböző mítoszokban mint a nappal és az éjszaka istenségeinek harca, vagy a menny és az alvilág urainak küzdelme. A labda a Napot, a Holdat, a csillagokat jelképezte, a kőlyukak pedig talán a napfogyatkozásokat. A játék a maják idején virágzott fel, de az aztékoknál is elterjedt. Hogy mire ment ki a küzdelem? Többnyire életre-halálra. A két ellenfélcsapat tagjainak combbal, vállal, csípővel addig kellett leesés nélkül a levegőben tartani a labdát, amíg tudták. A kőbe vésett rajzolatok szerint a szabályok változtak az idők folyamán; lehetett például rúgni is, kézzel érinteni viszont tilos volt. Más variáció szerint a most is látható kör alakú kőlyukakon kellett átdobni vagy átütni (l. még Harry Potter és a bölcsek köve).

Azért jó lenne, ha a régészek, történészek végre kiegyeznének valamiben, akkor nem írnék esetleg hülyeségeket. Érdekes, hogy a labdatér magas falai közel, vagy egészen függőlegesek, ami azt sejteti, hogy azok is részei voltak a játéknak. Lehet, hogy a mandiner is maja találmány? Helyenként tényleg puszta játék volt, másutt egy ősi monda megelevenítése, amit a városi előkelőségek végignéztek, aztán némely játékosokat – áldozatul az isteneknek – lefejeztek. A pálya melletti kőfalakon szépen megörökítették az eseményt, a koponyákkal együtt. A játéknak mai változata is létezik Oaxaca államban, la pelota mixteca néven (a mixték egy népcsoport neve). Kivégzés már nincs, bár tudott, hogy némely latin-amerikai országban egy-egy elégedetlen szurkoló néha lepuff antja a neki nem tetsző játékost, jobb esetben a bírót.

Forrás: Flaccus Kiadó
A könyv Németh Géza trilóiájának első része, ami együtt jelentős árengedménnyel kapható

Hozzászólások

Hatalmas őskori tömegsírt találtak

Hatalmas őskori tömegsírt találtak

A francia szakértők a középső kőkor és az újkőkor idejéből származó maradványokat fedeztek fel.

Robot segítheti Pompeji rekonstrukcióját

Robot segítheti Pompeji rekonstrukcióját

Az ókori város egyes építészeti és művészeti alkotásainak helyreállításához modern technológia készül.

Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

Több ezer éves sírokat találtak egy azeri aranybányában

A maradványok a bronz- és a vaskor fordulójára datálhatóak.

Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

Egy régi civilizáció nyomait fedezték fel Peruban

A Csimu Királyság az inkák hódításáig a térség nagyhatalma volt.

Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

Az ázsiai ország idén ünnepli modern régészetének századik évfordulóját.

National Geographic 2021. decemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 460 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket