Egyelőre nem javult sokat az ausztrál őslakosság helyzete

Az őslakosság eredete
Az ausztrál bennszülöttek (aborogin) a Föld egyik legrégebbi kultúráját tudhatják magukénak, sziklarajzaik több mint 40 ezer, más források szerint pedig közel 175 ezer évesek. A kutatások szerint az első emberek Délkelet-Ázsiából, Indonéziából érkeztek a földrészre. Vadászó-halászó és gyűjtögető életmódot folytattak, a férfiak vadásztak, a nők és a gyermekek gyűjtögetéssel próbáltak élelemhez jutni. A fő táplálékuk magvakból, gyümölcs- és zöldségfélékből, illetve erszényes emlősökből, hüllőkből és rovarokból állt. Az őslakosságot kezdetben több mint 70 különálló népcsoport és több mint 600 különböző nyelvjárás tette ki. Ma ezek közül körülbelül kétszázat beszélnek, az angolt viszont nem tekintik anyanyelvüknek, s egyre erősödő céljuk az ősi kultúra és nyelvjárások megőrzése.

A fehér Ausztrália
Az angolok partraszállásával a bennszülöttek élete megpecsételődött. Az „ismeretlen déli földet” kezdetben börtönszigetnek használták, majd hamarosan újabb és újabb idegenek érkeztek. 1787-ben a Botany-öbölben (Új Dél-Wales) lehorgonyzott Első Flotta 11 hajóból, 750 férfi és női elitéltből, négy tengeri századból és kétévi ellátmányból állt. Arthur Philip kapitány lett a kolónia első kormányzója, aki azonban hamarosan tovább hajózott Sydney Cove területére, ahol jobbak voltak az életkörülmények. A következő évtizedekben szabad bevándorlók tömegei érkeztek Ausztráliába, de az 1850-es évek aranyláza volt az, ami végleg megváltoztatta a kolónia arcát.

A föld kincseiért küzdő angolok elüldözték a bennszülötteket ősi földjeikről, azért hogy a távoli Anglia igényeit kielégíthessék, Ausztrália mezőgazdasága és ásványkincsei az angliai ipari forradalmat szolgálták.

1901. január 1-jén a brit fennhatóság alá tartozó ausztrál kolóniák egyesülésével létrejött az ausztrál nemzet, habár az erős kulturális és törvényi kapcsolat megmaradt Angliával. Az őslakosok és a betelepülők között azonban semmiféle olyan szerződés megkötésére nem került sor, amely a bennszülöttek ősi területeire vonatkozó jogokat elismerte volna. A föderáció megalapításakor az új ausztrál nemzet törekvése az volt, hogy az őslakosok olvadjanak be az angol mintájú társadalomba, s ez az ún. Fehér Ausztráliának nevezett elképzelés kizárta annak a lehetőségét is, hogy Európán kívül más kontinensről is fogadjanak betelepülni vágyókat.

A telepesek által behurcolt európai betegségek és a kegyetlen népirtás következtében az őslakossá 1 millióra becsült lélekszáma közel 30 év alatt 30 ezerre csökkent. Az urbanizálódni kényszerült bennszülöttek szegénysége egyre csak fokozódott, azonban sem jogilag, sem politikailag nem voltak egyenjogúak a fehérekkel. A kormányzat az 1950-es években nyíltan a bennszülött identitás csökkentésére törekedett, s csak az 1967-ben született nemzeti referendum óta részesül a bennszülött lakosság a fehérekkel egyenlő elbírálásban a népszámlálásokon. Számos olyan törvényt is hatályon kívül helyeztek, amelyek hátrányos megkülönböztetést jelentettek számukra, állami juttatásokban részesülhettek és a szavazati jogot is megkapták. Ennek ellenére életkörülményeik mit sem javultak, várható élettartamuk húsz évvel rövidebb, mint a fehéreké, tanulási és munkavállalási lehetőségeik korlátozottak.

Cél a békés együttélés
Jelentős előrelépést jelentett az őslakosság számára az 1976. évi Bennszülött Földtörvény, amelynek köszönhetően bizonyos területek az őslakosok kezére kerültek. A bennszülöttek által lakott területeken elhelyezkedő nemzeti parkokat az ausztrál állam az őslakosokkal közösen vezeti. Az Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Parkot illetve a Kakadu Nemzeti Park egy részét az ausztrál kormány az őslakos földtulajdonosoknak adományozta, s a nemzeti parkokat a felügyeleti szervekkel együttműködve az őslakos többségű vezetőség irányítja. Az előbbi nemzeti park területén a közelmúltban hoztak egy, az őslakosok érdekeit szolgáló döntést, amely nemzetközi léptékben is nagy visszhangot váltott ki, s amelyről a National Geographic Online is beszámolt.

Az 1980-as években felerősödtek hagyományőrzési törekvések, a bennszülöttek egyre határozottabban követelték, hogy ápolhassák kultúrájukat, s használhassák nyelvüket. Ma már van aborigin újság, tévé, rádió, táncszínház, múzeum, jogsegélyszolgálat és honlap is. A Legfelsőbb Bíróság 1992-ben elismerte, hogy a Torres Strait-ben található Murray-sziget lakói az európai telepesek érkezése előtti időkből eredően egyfajta tulajdonjoggal rendelkeznek földjeik felett, az 1993-as Ősi tulajdonjogról hozott törvény szerint pedig az őslakosokat tulajdonjog illeti meg minden olyan ausztrál területre vonatkozóan, amelyekre ez a jog időközben egyértelműen meg nem szűnt. A bennszülöttek ragaszkodnak a törvényhez, a farmerek pedig bérbevett földjeik zavartalanságát szeretnék megtartani.

Napjainkban a bennszülöttek létszámára vonatkozó pontos adatok nem léteznek, de körülbelül 250 és 350 ezer közé tehető (ez az összlakosság 1, 5–2 %-a), s főleg vidéken vagy a vidéki városok peremén élnek igen szegény körülmények között. Sajnos a helyzetük még közel sem megoldott, azonban az első lépések már megtörténtek, remélhetőleg időben.

Mender Krisztina
Forrás: Geográfia.hu