Hajszálon függnek a történelmi városok értékei

Csaknem 44 milliárd forint uniós forrásra pályázhatnak az elkövetkező években a magyarországi települések különböző városrehabilitációs programokban. A sikeres pályázatok esetén hirtelen jövő pénz átgondolatlan, öncélú tervek esetén jóvátehetetlen károkat okozhat a történelmi települések városmagjaiban, főtereiben.

Az akaratlan pusztítások megelőzésére kötött együttműködési megállapodást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az Országos Főépítész Kollégium, a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága. A szakmai, örökségvédő szervezetek úgy vélik, kötelességük mind a városvezetők, építészek, mind a közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy a nagy, azonban előkészítetlen városrehabilitációk komoly veszélyt jelentenek a meglevő értékekre, hiszen az átépítés, megújulás mámorában jóvátehetetlen károk érhetik a történelmi környezetet.

Elsősorban nem egyes műemlékeket, védett épületeket fenyeget veszély, hanem a történelmi tereket, az egyediséget, a városképet tehetik tönkre az átgondolatlan fejlesztések. A megállapodást kötő szervezetek ezért igyekeznek az elkövetkező időben konferenciákkal, képzésekkel, kiadványokkal tájékoztatni mind a tervek készítőit, a döntéshozókat, mind a lakosságot, hogy a hirtelen városfejlesztések, átalakítások, a városmagok drasztikus átépítése akaratlanul azt is megsemmisítheti, amit meg akarnak őrizni.

Arra a kérdésre, miszerint nem volna-e célszerű egy ajánlást megfogalmazni az építész-szakma számára, amely zsinórmérték lenne a térfelújításoknál, Mezős Tamás, a KÖH elnöke azt mondta: ilyen előírásokkal nem szabad megkötni a műemléki környezetet is érintő tervezéseket, azonban az ilyen tereknél az óvatosság, az alázat erény, amelyre figyelmeztetni kell a szakmát. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a közvélemény tájékoztatása ugyanilyen fontos, hiszen a civil szféra képes véleményezni a még csak kialakulóban lévő terveket.

Az együttműködést kötő szervezetek a sajtóbeszélgetésen valamennyien kritikával illették az uniós pályázati rendszer sajátosságát, miszerint nem ad időt és forrást a kutatásra, a tervezés előkészítésére. Anélkül kell tehát pontos terveket készíteni, hogy tudnák, például egy tér feltárásakor mi kerül elő, s így bármilyen fontos eredménnyel is gazdagodnának, a tervek átdolgozására nemigen van lehetőség.

Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke bejelentette: nívódíjat alapítanak, amellyel a legjobb átalakításokat fogják díjazni.

Mezős Tamás kitért arra is, hogy az összefogásra annál is inkább szükség van, mert a gazdasági minisztérium rendeletmódosítással lazítaná fel a tervek engedélyezési eljárását. Ezek szerint a városi terek esetén hasonló előírásoknak kellene csak megfelelni, mint például útépítés esetén. Ez a KÖH elnöke szerint nonszensz, hiszen a településen a beépítetlen tér éppúgy építészetileg értelmezendő egység, ahogyan az épület.