Ősi kikötőt fedeztek föl Dél-Indiában

A The Telegraph című indiai napilap online kiadásának beszámolója szerint a Kerala szövetségi államban, Pattanam városában, a Perijár folyó torkolatánál zajló ásatások során 2000 éves téglaalapozású rakodópartot tártak fel, fa kikötőbakokat és egy hat méter hosszúságú, fából épült kenu maradványait találták meg.

A leletek között számtalan cserépedény maradványait fedezték fel – akadnak római amforák töredékei, amelyekben bor érkezett Dél-Itáliából, de találtak egyiptomi és mezopotámiai eredetű cserépedényeket. A területen feketebors-, kardamom- és rizsszemeket is felfedeztek.

Az indiai régészek feltételezése szerint Muzirisz kikötőjét találhatták meg, amelyről két, a Kr. u. 1. századból származó dokumentum is említést tesz. Az egyik egy ősi tamil szöveg, a másik egy görög tengerhajózási útmutató, a Periplus Maris Erythraei. A mű szerzőjének kilétéről semmit sem tudunk, csupán arra lehet következtetni, hogy a Kr.u. I. században készült a Kelet felé irányuló kereskedelem megkönnyítésére. A szerző a Vörös-tengertől a Malabar-part végéig, India déli csúcsáig írta le a tengeri utat. A távolsági adatokon kívül a kikötők helyzetéről és minőségéről is tájékoztatta a tengerészeket, valamint kitért a rómaiak számára még meglehetősen ismeretlen lakosság leírására. Muziriszt további munkák is említik. Neve szerepel Plinius írásaiban, továbbá Ptolemaiosz földrajzi munkái közt is. A 4. századból származó Tabula Peutingeriana térképén jelentős kikötőként ábrázolják.

„A tamil szöveg egy forgalmas kikötőt említ, ahová az arannyal és borral megrakott hajók futottak be, hogy fűszereket vigyenek hazájukba” – magyarázta Veeraszami Szelvakumar régész.

A leletek kormeghatározását a Bhuvanesvari Fizikai Kutatóintézet tudósai végezték. Vizsgálataik szerint a rakodópark faanyaga 2000 éves, a Kr. e. I. és a Kr. u. I. évszázad közötti periódusból származik. A kutatók szerint a hajók Egyiptomból, a Vörös-tengerről indultak, s körülbelül 70 napjukba telt, míg elérték Muzirisz kikötőjét.

A Mezopotámiából származó edények, például egy türkiz glazúrfestékkel bevont kerámia a római kori leletek alatti rétegből származik. Ez arra utal, hogy az adott térségekkel a kereskedelem korábbi volt, mint a Római Birodalommal. A feltárások tanúsága szerint a térségben Kr. e. 1000 körül telepedtek meg, s a terület a Kr. u. 10. századig lakott volt.