Vészesen pusztul a lébényi templom

„A látogatók ugyan rendre megdicsérik, milyen rend van a templomban, ám azt nem tudják, hogy marokszám takarítjuk fel a kőport és a törmeléket, amely kipereg a falakból” – nyilatkozta Lébényben Nagy Tiborné, a templom sekrestyése, aki azt is elmondta, hogy amikor esős az időjárás, kevesebb törmelék hullik a falakból, azonban a nagy melegben, ahogyan száradnak, szinte porzanak a falak. Veszélyt jelentenek a viharok is, hiszen két hete a főhajó előtt kisebbfajta krátert vágott az a kődarab, amely a homlakzatról, vagy az egyik vízköpőről tört le.

A lébényi – Szent Jakabnak szentelt – plébániatemplomot a 12–13. század fordulóján építhették. Egy 1208-ban kiadott oklevél szerint az épület ekkor már állhatott. A templomot a megye névadójaként ismert Győr (Geur) német lovag leszármazottja, Pot ispán építtette és a bencések számára ajánlotta fel. A szerzetesek egészen a 16. század derekáig maradtak a templomban, illetve a mellette lévő, mára már elpusztult rendházban és csupán a török pusztításai elől menekültek el Pannonhalmára.

A lébényi templom néhány évtizedig elhagyatottan állt, majd a jezsuiták vették birtokukba. A török által elpusztított helyett új födémet készítettek a főhajóban. A templom nagy felújítására végül – miután felismerték az épület értékeit – összefogással 1862–1879 között került sor. Az épületet August Ottmar Essenwein német építész irányításával megtisztították a barokk részletektől – így ez lett az első magyarországi műemléki helyreállítás.

Ám az elmúlt százötven esztendőben csak kisebb munkálatokat végeztek a templomon. Az ásatás is elmaradt az egykori apátság helyén. A környékbeliek emlékei szerint azonban akaratlanul is rálelhettek a bencések emlékére: az 1960-as évek közepe táján a templomtól alig kétszáz méternyire emberi koponyák tömegére bukkantak az új italbolt alapjainak ásásakor.

A lébényi templom állapota egyre aggasztóbb: anyaga könnyen szétmálló, fiatal korú mészkő, amely mind kevésbé bír ellenállni a környezet pusztító hatásának. A kövek állapota mellett a templom szerkezete is megszenvedte az elmúlt éveket-évtizedeket, ugyanis a teherautó forgalom miatt több repedés is megjelent a főhajó déli oldalán, illetve a tornyoknál.

Információk szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igyekszik forrásokat teremteni a templom helyreállítására, azonban ennek végösszege elérheti az 500 millió forintot, amely a KÖH egy egész éves költségvetésének felel meg, ráadásul a Hivatal a jelenlegi jogszabályok szerint nem vehet részt anyagi eszközökkel egyházi tulajdonban lévő műemlék felújításában.

„Az egyházmegyével összefogva most a Regionális Operatív Programon belül igyekszünk pályázni a műemlék helyreállítására” – mondta el Gőgh Tibor, a templom plébánosa. A helyzetet azonban nehezíti, hogy az uniós pályázaton műemlék felújítására közvetlenül nem lehet forrást igényelni.

Részletek a templom történetéről és képgaléria a megrepedt, málló falakról a műemlékem.hu magazinjában megtekinthető.