Az ökoország – Montenegró

Írta Bába Imre
Fényképezte Radisics Milán
Részlet a Magazin most megjelent augusztusi lapszámából

A Szerbiától való függetlenségét (utóbb vitatott) népszavazás során frissiben kinyilvánító ország 2006-os statútumának első paragrafusa igazi montenegrikum: „Montenegró polgári, demokratikus, ökológiai állam, továbbá a szociális igazság állama.” A nagy horderejűnek szánt kijelentés az akkor még Szerbia és Montenegrónak nevezett államszövetség kisebbik parlamentjében hangzott el 1991-ben: „Mi, a Crna Gora-i Köztársaság Parlamentjének képviselői, tudatában lévén a természetre leselkedő fenyegetéseknek, kinyilvánítjuk, hogy a legsürgetőbb és a legfontosabb feladatunk megvédeni Földünket, amelyen élünk és dolgozunk. Figyelembe véve az egészségünket, szabadságvágyunkat és kultúránkat meghatározó természeti adottságunkat, a saját fennmaradásunk és utódaink jövőjének biztosítása érdekében a természet védelmének szenteljük magunkat. (…) Nemzeti, vallási és politikai hovatartozásunktól, valamint minden egyéb érzelemtől és meggyőződéstől függetlenül teljesen tudatában vagyunk annak, hogy az emberek méltósága és boldogsága mélységesen összefügg a természet tisztaságával és harmóniájával.”

A hajdani remények dacára az eltelt tizennyolc esztendőben a pénzhiány és a gyatra infrastruktúra is okolható volt azért, hogy ökoországban manapság az ólommentes benzin a legdrágább üzemanyag, és hogy magánkutaknál „ökobenzin” nem kapható. Az Európai Unióból lényegében kitiltott vén dízelmotoros teherautók telefüstölik az ország szerpentinjeit.

A nemzeti parkokban azonban mindjárt érthetővé válik az ökoország fogalma. Montenegró
egyharmada, az összterület 27 százaléka természetvédelem alatt áll. A határon fizetett ökoadóval a védett vidékek fenntartásához járul hozzá a turista. Meg is van a látszatja: a Durmitor Nemzeti Parkban még holtszezonban is folyamatosan takarítják az utakat, őrök vigyázzák a védett területek érintetlenségét.

Magyarország területének hatoda, 14 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma mintegy 680 ezer fő. Montenegró mégis a legek országa, és nem csak a lokálpatrióta helybéliek szerint. Itt található az Adria legmélyebb pontja (1280 méter), Európa legmélyebb szurdoka (a Tara-kanyon), legutolsó őserdeje (Biograd) és legdélebbi fjordja (a Kotori-öböl), a Balkán legnagyobb tava és Európa legnagyobb madárrezervátuma (a Skadari-tó), valamint legcsapadékosabb pontja (Crkvice).

Montenegróról szól a Magazin augusztusi lapszámának egy cikke.