Lapátfülű kutyák

A Szegedi Vadaspark hírleveléből megtudhatjuk, hogy a németországi Krefeldből érkezett egy – a köztudatban lapátfülű rókaként is ismert – testvérpár, amelynek egyik tagját rövidesen elcserélik egy ugyanolyan neműre. Nem titkolt céljuk a ritka faj szaporítása a hiénák szomszédságában kialakított kifutóban. A látogatók akkor is láthatják majd a lapátfülű kutyákat, ha azok a hidegre való tekintettel a házban tartózkodnak. A faházat a Praktiker szegedi áruházától vehették meg kedvezményes áron, amely támogatás nagyban hozzájárult a faj bemutatásához.

Ki is az a lapátfülű kutya? Kelet- és Dél-Afrika alacsony füvű, száraz szavannáin kisebb családokban él, amely a szülői párból, illetve utódaikból áll. Főleg rovarokkal, kisebb gerincesekkel táplálkozik, a természetben kedvenc tápláléka a termesz. Talán a rovarevő életmódjának köszönhető, hogy ő az egyik legtöbb foggal rendelkező emlős, amelynek száma akár 50 is lehet. Lássuk mit ír róla a Brehm mester!

(…) Fogazatuk különösképpen a rovarevők fogazatához hasonló, például a mi sündisznónkéhoz, amelyhez hasonlóan a lapátfülű kutyák is elsősorban rovarokkal, azonkívül még apró emlősökkel táplálkoznak. Természetesen a hasonlóság a táplálkozáshoz való alkalmazkodáson, nem pedig valamilyen közelebbi rokonsági vonatkozásokon nyugszik. Ez jelzi a legjobban, hogy a rokonsági vonatkozásokban az alakbeli hasonlóságok értelmezésénél mennyire elővigyázatosnak kell lenni, különösen fejlődéstörténetileg oly jelentős berendezésnél, mint amilyen a fogazat.

(…)A Desm.) egész testhossza kb. 1 m, melyből egyharmadrész a farok hosszára esik, marmagassága 35 cm, szőrméjének általános színe sötét, zöldbejátszó szürkés fakósárga. Az egyes szőrszálak a gyökerük közelében barnásak, a közepükön fakósárgák, a hegyükön világossárgák vagy sötétbarnák, miáltal pettyezettség keletkezik, s a színfoltok összbenyomásából keletkezik a szőrmének említett színe. A fülek külső felülete és a felső részükön élesen elhatárolódó belső kerülete sötét fakóbarna, a végtagok elől és kívül, valamint a farok felső felülete vöröses sötétbarna, kevéssé kifejezett, a szemtől szemig és tovább hátrafelé haladó homloksáv, valamint az alsóajak világos fakóbarna, a toroktájék és nyakoldalak világos fakósárgák.

Hazánkban csak Szegeden élő ritkaság.
A kutyaféle kisragadozóból mindössze
kb. 70 egyed él
európai állatkertekben.

“(…) „A lapátfülű kutyát – közli Fritsch G. – a Jóreménység-fok előhegyein élő gyarmatosok síránkozó, szakgatott ugatása révén gna-sakálnak nevezik. Becsuana-földön motloszi a neve. (…) Nappal többi rokonához hasonlóan a sűrűségben rejtőzik vagy a földimalactól kiásott termitaépítményekben húzódik meg, éjjel szerte barangol, s ilyenkor szánalmasan hangzó panaszkodó hangot hallatva, a tábortüzet is megközelíti. Apró állatok, állati hulladékok, különösen a vándorsáskák alkotják táplálékát, amelyeknek vonulását a nagy túzokok, varjak és sólymok társaságában hűségesen követi. Húsának íze a sáskák visszataszító ízetlenségére emlékeztet, élvezete után a szájban avas utóíz marad vissza. A bennszülöttek a motloszit vadásszák, mert húsát kedvelik és prémjét nagyrabecsülik.”

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár