Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Kultúra

Parkra magyar!

National Geographic Magyarország

A kastélyok a parkjaikkal élnek igazán. Míg néhány nyugat-európai kastélyparkot több millióan látogatnak, nálunk örülhetünk, ha néhány helyen rekonstruálható az egykori park egy részlete.

Pedig a történeti kertjeink épp úgy részei kulturális örökségünknek, épp úgy műemléknek számítanak, mint a kastélyok, kúriák épületei; sőt, a kastély, a kúria csak a birtok egészében, a kerttel, a parkkal, az erdőparkkal együtt érthető meg igazán.

Könnyűnek tűnhet persze Nyugat-Európával példálózni, hiszen ott a második világháború után többnyire nem darabolták szét a kastélyokhoz tartozó parkokat. A magyar főúri rezidenciák többsége valóban jóvátehetetlenül csorbult a harcokat követő rablások miatt éppúgy, mint a hamar pusztulásnak indult parkok felparcellázásával. Ám volt, ahol szocializmus ide vagy oda, a helybeliek nem hagyták a park feldúlását – igaz, hogy ilyet lássunk, például a szlovákiai Betlérre kell mennünk.

„Ugyan az államosítást követő kiparcellázás okozta a legtöbb hazai kastélypark végzetét, itt-ott már korábban is hasítottak le részeket a korábban egységes területekről” – nyilatkozta Szilágyi Kinga, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának oktatója. A Kert- és Szabadtértervezési Tanszék egyetemi tanára hozzátette, hogy a gödöllői, egykori Grassalkovich-kastély alsó parkjából már Horthy idejében kiszakítottak szeleteket építkezésekhez, illetve még korábban a HÉV-vonalának kialakításához, azonban az alsó park sorsát a szocializmus éveiben pecsételték meg. Forgalmas utat nyitottak a területen, lakótelep és művelődési ház épült, így az egykor hatalmas parkosított, vadászerdővel borított területből már csak egy kisebb rész maradt mementóul a mai városi park formájában.

A magyar ugaron
A 18. század barokk térformálását többnyire az épületek kapcsán ismerjük, holott a korszakban az igazán nagy ívű, reprezentatív kastélyok mellett a hozzájuk tartozó park ugyanolyan fontos – és gondosan megtervezett – volt, mint az épített falak. A korszak szép reprezentánsa a bécsi Schönbrunn, országhatáron belül maradva pedig a fertődi Esterházy-kastély – igaz, itt már jobbára csak a sugárutak, allék rendszere idézi fel „Fényes” Miklós korszakát.

„A park rehabilitációjára források híján még nem készültek terveink, egyelőre a kastélyépületet, a terület központi magját igyekszünk rendezni” – mondta el Varga Kálmán, a műemléki együttest kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója.

A fertődi kastélypark legnagyobb értékét a mérete adja: az eredeti 400 hektárból 200 maradt meg, amely programjában is összekapcsolható volna a kastélyépülettel. A terület megmenekülésére paradox módon szintén a szocializmusban kereshetjük a magyarázatot: mivel közel esett a vasfüggönyhöz, nemigen voltak nagyobb beruházások a környéken.

Elméletileg tehát nem volna akadálya annak, hogy elkezdődjön a park rekonstrukciója. Ám nem csak a tervek, a pénz is hiányzik. A területnek ugyanis nem csupán a rehabilitációja, hanem a későbbi gondozása is sokba kerülne. Ráadásul a barokk-kori pompát sem kaphatná vissza.

„Ugyan nem vizsgáltuk még, de gyanítom, hogy nem lehetne teljességgel visszaidézni a kastélyparkban az Esterházy Fényes Miklós-féle korszakot” – jelentette ki Varga Kálmán, aki szerint célszerűbb volna tájképi kertben gondolkodni

Szintén tájképi kertet kap a keszthelyi Festetics-kastély – igaz, itt már a tervezés után lassan a kivitelezés időszaka következik. Eredetileg 35 hektáros volt az a park, amelyet a Festetics-család kialakított a településen. Ebből a második világháború után a katonaság 22 hektárt hasított ki magának, s biztonsága érdekében úttal vágta keresztül a területet.

„Készen vannak a tervek, amelyek alapján rehabilitáljuk az elkövetkező három esztendőben a keszthelyi kastély parkját” – ismertette már korábban Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, aki elmondta, hogy a katonaság volt területén lebontották az általuk emelt épületek nagy részét, az utat kiváltják majd, s ismét összekapcsolják a jelenleg elszigetelt két területet.

Mivel pedig pontos leírások vannak az 1880 körül a kastéllyal együtt elkészült kertről, annak újjáépítése nem okozhat gondot. Czoma László szerint nem kell mást tenni, mint elővenni a brit Millner parktervét, s rekonstruálható a 19. század utolsó harmadában megalkotott tájépítészeti ékszerdoboz.

„Egy parknak természetesen nem csak a kialakítása, de a későbbi fenntartása is anyagi forrásokat igényel” – vélte Szilágyi Kinga, aki szerint nem szabad elfelejteni, hogy korábban egész uradalmak, falvak sokasága tartott el egy-egy kastélyt. A hiteles rekonstrukció vagy az egykori park térszerkezetének, karakterének, hangulatának megidézése, vagyis egy történeti kutatásokon alapuló revitalizáció tervezése során a park használatát is figyelembe kell venni; a kor igényeinek megfelelő funkcionális rendszer, turisztikai program is szükséges ahhoz, hogy a park vonzó rekreációs, idegenforgalmi célpont legyen, pihenést, felüdülést, szórakozást, szellemi gazdagodást kínáljon.

De ha már pénzről van szó: a kastélypark bizony nem rossz üzlet. Turisztikai-gazdasági szempontból ugyanis nagyon fontos, milyen produkciókat kínál egy kastély, valamint, hogy mennyi ideig tartózkodik a területén a látogató. Ha soká marad, többet költ, márpedig mi bírná jó idő esetén maradásra a kastélybéli kiállítás megtekintése után, ha nem a park, amelyben kedvére bóklászhat. Ha pedig jól érzi magát, azt elmeséli az ismerőseinek is, márpedig az elégedett látogató a legjobb reklám.

Képgaléria megtekinthető a Műemlékem.hu magazinjában.

Hozzászólások

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

A méregdrága, három darab 11 kilós, 60 centis kötet életnagyságú fotókon mutatja be a freskó részleteit.

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

Úgy tűnik, az ókori Közel-Keleten a száraz periódusok nem minden esetben eredményezték a települések bukását.

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

Eric Tourigny, a Newcastle-i Egyetem munkatársa londoni

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

A szegények orvosa volt

A szegények orvosa volt

1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket