Forradalmi jégtörő – 2. rész

A hajógyárakban a jégtörők is ugyanúgy épülnek, mint a hagyományos hajók: az egyes elemeket szekciókká szerelik össze, majd ezeket egymáshoz hegesztik. A vágóműhelyben hatalmas medencékben méretre vágják őket. A vágáshoz használt lézer okozta mérgezőanyag-kibocsátást vízzel enyhítik. A lézereket számítógép vezérli. Az egyes acéllapok közvetlenül a forgácsoló géphez érkeznek, ahol a külső élüket tökéletesen kiegyenesítik, így készítve elő a hegesztéshez. A munkások hét lap összeillesztésével hoznak létre egyetlen hatalmas acél hajószakaszt.

Vannak olyan lapok és idomok, amelyeket először meg kell hajlítani. A munkások beprogramozzák a kívánt formát egy automata lemezhajlító gépbe, amely 1000 tonnányi nyomást kifejtve alakítja formára a fémet.

Az előkészített acéllapokat és idomokat portáldarukkal és óriás trélerekkel szállítják át a hajógyár összeszerelő sorára. Minden ilyen tréler 400 tonna teherbírású. A portáldaruk mozgatják a legnehezebb elemeket. 33 emelet magasak és 600 tonnányi súlyt képesek felemelni. A hajógyárban elsősorban nők kezelik a darukat, azon vélemény alapján, hogy feszült helyzetekben a nők higgadtabbak maradnak. Ez pedig ilyen veszélyes művelet esetén elengedhetetlen, 600 tonna elszabadult acél ugyanis jókora pusztítást végezhet. A hajó szekcióinak megépítését követően a munkások a törzshöz rögzítik a csöveket és a vezetékeket. A munkához több mint száz hegesztő szükséges.

A műhelyben szigorúan szabályozzák a hőmérsékletet és a páratartalmat, hogy a festéknek a legjobb tapadást biztosítsák. Először nagy nyomású levegővel tisztítják meg az acél felszínét, majd szakaszonként lefestik a hajót. A felhasznált festékkel több mint 600 fürdőkádat lehetne teletölteni. Festés után a kész szekciók a szárazdokk szerelőrészlegébe kerülnek, az összeállítás következő mozzanatához.

A végső összeillesztésnél a szárazdokk szerelőcsarnok több emelet magas, és 3 futballpálya hosszú. Az ajtaja olyan hatalmas, hogy 45 percig tart kinyitni.

A hajó elülső részének kettős fenekét összeállítva az építők szerencsehozó pénzérméket helyeznek el a gerinc alatt. A hajó közel 8000 tonnányi acélból épült, így annyira masszív, hogy bárhová eljuthat. A hegesztés több mint 5000 munkaórát vesz igénybe.

A Channel ajánlata: Különleges építmények – Jégtörők A sarkvidéki tengerek 10-15 méter vastag jégpáncéljának megrepesztéséhez imponáló erő kell – feltartóztathatatlan őserő, mellyel csak a jégtörők rendelkeznek. Ezeknek a behemótoknak a szerepe tehát túlbecsülhetetlen a világgazdaságban, nélkülük a Föld jónéhány hajózási útvonala szó szerint „bezárhatna” a téli hónapokra. A mérnökökön azonban nem múlik semmi, a közelmúltban például nekifogtak a világ leghatalmasabb, áruszállításra is alkalmas jégtörője megalkotásának. Az izgalmas film e sarkvidéki „szuperhajó” tervezési és építési munkálatait követi nyomon. A National Geographic dokumentumfilmje augusztus 25-én (kedden) 22 órától tekinthető meg.

Miután elkészült a hajó testének két fele, helyükre kerülnek a berendezések. A daruk beemelik a három 56 tonnás dízelmotort a hajó hátsó harmadába. Egyenként 6000 kilowattnyi teljesítményre képesek. Együttesen egy óra alatt 20 amerikai háztartás havi energiaigényét termelik meg. A nagy elektromos motort azipod egységnek nevezik. Az azipod négylapátos hajócsavarjának átmérője több mint 5 és fél méter. Nemcsak nagyméretű, de sokoldalú is, hiszen egyben kormányzásra is szolgál. Függőleges tengelye körül 360 fokban körbe forgatható, ezáltal a jégtörővel könnyű manőverezni.

Vastag jég esetén a hajó tattal előre haladva tör utat. Vékonyabb jégen, vagy nyílt vízen 180 fokos fordulatot vesz és hagyományos módon, orral előre halad tovább. Egy hagyományos teherhajóval közel sem ilyen könnyű manőverezni: a megálláshoz és a forduláshoz kétszer annyi helyre van szüksége, mint az Aker CS 650-esnek. A fordulópróbán a hajó 300 méteren belül képes körbefordulni, ami nagyon-nagyon kis terület. Összehasonlításként egy Aker CS 650-eshez hasonló méretű teherhajónál ez az érték meghaladja az 500 métert.

Az utolsó tesztre, a vonóerő tesztelésre Norvégiában kerül sor. A teszt során a jégtörőt a dokk kikötőbakjaihoz rögzítik, majd 6 órán keresztül teljes erővel járatják a hajó főgépeit. A 10 centiméter vastag, két és fél kilométer hosszú kábelek 600 tonnányi húzóerőnek is ellenállnak. Képzeljék el, hogy kikötik az autójukat a kapuhoz, majd 6 órán keresztül tövig lenyomva tartják a gázpedált. Most szorozzák meg ezt százzal. Nincs még egy hajó, amely ilyen kemény fizikai tesztelésen esik át. Ez terhelési próba volt. 6 órán át teljes gázzal forgott a hajócsavar, miközben a hajó ki volt kötve a parthoz.

Az új jégtörő minden próbát kiállt. Július végén, két év, ötszázezer munkaórányi tervezés és építés után a hajó végre készen áll, hogy átadják a megrendelőnek.

Az Aker CS 650-es nyers ércet szállít majd a befagyott tengereken keresztül a Jenyiszej-folyótól az Oroszország északi részén, jóval a sarkkörön túl fekvő Murmanszkba. Működés közben az Aker CS 650-es óránként akár 25 ezer liternyi gázolajat is elfogyaszthat, ezért minden út után újra kell majd tankolni.

Az olyan atommeghajtású jégtörőket, mint a Yamal, ritkán kell utántölteni. Akár egy évig is a tengeren maradhatnak. Oroszországnak 8 atomhajtású jégtörőből álló flottája van. Az ország ásványkincseinek többsége az állandó jégtakaró alatti sarkköri partvidék talajában nyugszik, így Oroszország számára a jégtörők nélkülözhetetlenek.

A Yamalt két, egyenként 171 megawattnyi energiáét termelő atomreaktor hajtja. Ezzel mintegy 400 amerikai háztartás havi energiaigényét lehetne fedezni. Az 1992-ben, Szentpéterváron épült Yamal feladata a hajózási útvonalak tisztán tartása. Rajta kívül kevés felszíni hajó jutott el az Északi-sarkra. Az atom- és a dízelmeghajtású jégtörőket egyedül az energiaforrásuk különbözteti meg egymástól. Három hajócsavar hajtja a hajót, mindegyik 4 darab 7 tonnás lapáttal rendelkezik. A meghajtáshoz szükséges gőzt szolgáltató 160 tonnás atomreaktorok acélba, sűrű betonba és vízbe vannak ágyazva. A nukleáris reakció végtelen energiát biztosít, ám radioaktív hulladékot termel. A legnagyobb hátrányt a hulladék tárolása illetve ártalmatlanítása jelenti: a biztonságos sugárzási szintre történő lebomlás több százezer évig is eltarthat. A hajóknak a reaktorok hűtése miatt állandóan hideg vízben kell haladniuk, ezért soha nem juthatnak el a déli féltekére, mivel ehhez át kellene kelniük a trópusi régiókon.

Az orosz jégtörők nem csak ásványkincseket szállítanak. Némi valutáért cserében a Yamal egyéb műveletekhez is igénybe vehető: elsősorban turisztikai célra. Az egyik legnépszerűbb út a pezsgős fogadás az Északi-sarkon. Mennyien mondhatják el magukról, hogy megmártóztak már az Északi-sark jeges vizében?

A Yamal az Északi-sark ásványkincseinek feltárásában tölti be a legfontosabb szerepet. Ezeknek az ásványkincseknek az elszállítása pedig az Aker CS 650-es feladata lesz.

A cikk első része itt olvasható.