A vég kezdete? A lébényi templom kórlapja

„A geodéziai vizsgálatok a nyugatii homlokzatnak a függőleges síktól való kimozdulását rögzítették. Az északi torony kb. 10 cm-es és a déli torony kb. 14 cm-es „kidőlése” nem feltétlenül szerkezeti mozgás következménye. Ilyen nagyságrendű elmozdulás már az építés közben is keletkezhetett. Az azonban tény, hogy az északi torony környezetében a nyugati és az északi homlokzati főfal teljes keresztmetszetében átrepedt. (…) A déli és az északi falsíkok geodéziai felmérése során is tapasztaltunk a függőleges síktól való deciméter nagyságrendű eltérést. (…) A részletesebb vizsgálatok deríthetik csak ki a mozgások valódi okát, illetve, azt, hogy a falszerkezetek konszolidált állapotban vannak-e. (…) A boltozatokat több helyütt, de különösen a déli mellékhajó apsziszáródása közelében friss beázás nyomok fedik.”

A többi között ezekkel a megállapításokkal kezdődik az az Építési Engedélyezési Tervdokumentáció, amely még 2006 végén készült. Építészek, statikus tervező, épületgépész tervezők, elektromos tervező, kőszobrász-restaurátor, épületdiagnosztikai, talajmechanikai, faanyagvédelmi és geodéziai szakértők és régész is részt vett abban a csapatban, amely átvizsgálta a nyolcszáz esztendős templomot. A Nemzeti Kulturális Alap tette lehetővé, hogy a szükségesnél ugyan felületesebb, de legalább az egész templom állapotára vonatkozóan születhessen egy általános kép. A vizsgálatok feltárták azokat a problémákat, amelyek megoldására a kiviteli tervek készítésénél feltétlenül ki kell térniük a tervezőknek.

„A lébényi templom állapota az azóta eltelt csaknem három esztendő alatt tovább romolhatott” – nyilatkozta Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, aki három évvel ezelőtt a szakértő csapat munkáját irányította és elkészítette az engedélyezési terveket is. „Elsősorban a külső kő faragványok pusztulása látványos, megesik, hogy egy-egy darab lezuhan a templom mellé” – mondta el Mezős.

Kérdésünkre, miszerint a tornyok dőlése nem fenyeget-e veszéllyel, az elnök kijelentette: az épület mozgása ez esetben valószínűleg nem folyamatos. Újabb geodéziai mérésekre lenne szükség annak megállapítására, hogy az észlelt elmozdulások konszolidálódtak-e valamikor az elmúlt évszázadok folyamán, vagy esetleg az alapszerkezet meghibásodása miatt jelenleg is mérhetőek-e esetleges kisebb elmozdulások a toronytesten. Azonban sajnos a kontrollmérések elvégzésére sincsen pénz.

„A legrosszabb állapotban a döntően a 19. században és később alkalmazott műkőjavítások vannak. Ezek sem anyagukban, sem a kivitelezés minőségében nem megfelelőek. A kőanyagot különösen az északi és a keleti homlokzaton a felszívódó nedvesség, valamint a biológiai károsítók roncsolják. A diagnosztikai szakvéleményben meghatározott helyeken a károsodás mértéke már eléri a kritikus szintet. Vélhetően a felszíni vízelvezetés hiányában nedvesedő falak állagán rontott a közelmúltban „javított” csapadékvíz elvezető rendszer szakszerűtlen kialakítása is. Szükséges a kőszerkezetek nedvesség utánpótlásának megszüntetése és a kőfelületek hidrofobizálása, amivel a biológiai károsítók jelenléte megszüntethető.

A homlokzatokon látszó téglafelületek javítása már nem lehetséges. Szükséges a 19. századi kiegészítések újrafalazása és az új felületek hidrofobizálása” – áll a Tervdokumentációban.

Mezős Tamás úgy véli, hogy a templom egyik legnagyobb gondja a vizesedés. A szakértők véleménye szerint a település árokrendszere sem megfelelő, így a műemlék alapjaihoz folyhat máshonnan odaszivárgó esővíz is.

„Az épület teljes felújítása körülbelül 800 millió forintba kerülne” – mondta a KÖH elnöke. „Ennek előteremtésére jelenleg nincs remény, a tulajdonos egyház most a Regionális Operatív Programban próbál 500 millió forintos turisztikai beruházásra pályázni, amelynek egy részét a lébényi templomra fordítanák. Ha a pályázatuk sikertelen volna, kétséges, mikor nyílhat ismét forrás a beavatkozások megkezdésére.”

A templom belsejében sosem folytak kutatások: további részletek és képgaléria a Műemlékem.hu magazinjában!