A „zuhanó Hold” réme

A francia fizikus, Jaques Alexandre César Charles – a Montgolfier testvérekkel ellentében – nem forró levegővel, hanem hidrogénnel töltötte meg ballonját.

A ballon 1783. augusztus 27-én sikeresen felszállt a párizsi Mars-mezőről, és mintegy 22 kilométert repült Gonesse település irányába. Ebben a falucskában azonban szörnyű sors várt rá. Egy anektoda szerint a gonesse-i parasztok az akkor éppen alacsonyan szálló ballontól rémségesen megijedve vasvillával tették azt tönkre, mivel azt hitték, hogy a Hold zuhan rájuk.

Az eset után a hatóságoknak egy „közleményt” kellett kiadniuk, miszerint ha az égen fura repülő tárgyat látnak, melynek golyó alakja van, semmiképppen se ijedjenek meg, hiszen az nem más, mint egy repülő masina. Ez a tárgy pedig semmi rosszat nem okoz, sőt egyszer majd az emberiség hasznára válik.

Az első, kissé félresikerült akció után, Charles nem keseredett el, hanem újabb repülést tervezett, ami egy dologban mindenképpen különbözött az előzőtől: emberrel együtt szállt fel a ballon.

1783. december 1-én háromezer érdeklődő szeme láttára emelkedett a magasba a Charliere nevezetű ballon, fedélzetén a francia fizikussal és annak barátjával. Nem sokkal később a fizikus már csak egyedül repült, egészen 2700 méter magasba. Charles a következőket nyilatkozta az új élményről: „Semmi más örömmel nem lehet összehasonlítani (…). Ez nem csupán egy élvezet, hanem maga az igazi szerencse (…).”

Innentől kezdve egyre többen és egyre változatosabb ötletekkel próbálkoztak a levegő meghódítására: gondoljunk csak Andre-Jaques Garnerinre, Godardra, vagy akár Auguste Piccardra. Mindannyian beírták nevüket a repülés történetébe.