Szexuális tabuk: nem-csere

A National Geographic Channel tabukat firtató sorozata bizonyítani igyekszik, hogy lehet objektíven elemezni a „kényes kérdéseket”. Most a nem-cseréről szóló epizódból mutatunk be részleteket, annak apropóján, hogy a hét végén lesz Budapesten az ugyancsak tabudöntögető kétnapos Erotika Parádé.
A nyugati társadalmakon kívül, világszerte számos országban ismeretes a harmadik nem fogalma. Indiában, Thaiföldön ilyenek a katoey-ok; és az amerikai őslakosoknál is előfordultak. A harmadik nembéliek másokat szórakoztattak, illetve spirituális feladatokat is elláttak. Most lássunk egy furcsa társadalmat, ahol sok gyermeket eredendően harmadik neműnek nevelnek.
Nők, férfiak és egy harmadik nem Szamoán
Hawaii és Új-Zéland között félúton, a Csendes-óceán déli részén található Szamoa parányi szigetcsoportja. Két nagy szigetén kétszázezernél is kevesebben élnek. Nők, férfiak és egy harmadik nem, akiket helyi nyelven fa’afafine-nek neveznek. A szamoai átmeneti nem különleges jellemzője, hogy itt a család dönti el, hogy melyik gyermeket nevelik fa’afafine-nak (ejtsd: fáfáfíné). A fa’afafine szó azt jelenti, hogy „nőhöz hasonlóan” vagy „nőies viselkedésű”. A fa’afafine-k biológiai értelemben általában olyan férfiak, akik női ruhába öltöznek, és nőies módon viselkednek.
– A fa’afafine-ket a szamoai társadalom, legalábbis a társadalom egyes csoportjai bizonyos mértékig tabunak tartják.” – mondja Kalissa Alekszejev az ausztráliai Melbourne Egyetemen oktat kulturális antropológiát, és a polinéz kultúra a szakterülete.
Ötéves kora óta lányként nevelik
A Channel filmjéből többek között megismerhetjük a tizenkilenc éves Lesinát, aki felnőtt évei java részét fa’afafine-ként töltötte. Fiúnak született, de a családja ötéves kora óta lányként nevelte. Jóllehet, a családja döntött a jövője felől, azonban Lesina már igazi női karriert futott be. Híres szamoai transzvesztita előadóművésznek számít. A transzvesztita show-ban Lesina nyíltan kifejezésre juttathatja nőies hajlamait. A fa’afafine külsőleg férfi, de belül minden mozdulata, minden érzése nőre vall. Úgy érez, mint egy nő; minden vágya, hogy nő lehessen, és nőnek is tartja magát.
A hagyományos szamoai társadalomban tabunak tekintik a fa’afafine-k szélsőséges módon megnyilvánuló női nemiségét. Míg a szamoai asszonyoktól elvárják, hogy szemérmesek és halkszavúak legyenek, addig a fa’afafine-k gyakran hangosak, megbotránkoztatóak és bizonyos helyzetekben nyíltan kéjsóvárak. Bár e transzvesztita bemutatók sem mentesek az erotikától, a Lesinához hasonló fa’afafine-k ennél erősebb szexuális tabukat is megszegnek a szamoai társadalom szemében. Esténként a főváros, Apia tengerparti területe valóságos melegágya a szamoai harmadik nem és a helybéli férfiak között létesülő alkalmi kapcsolatoknak. A férfiak közül sokan házasok vagy olyan fiatalemberek, akik először folytatnak szexuális viszonyt valakivel. Gyakran az első szexuális tapasztalataik is egy fa’afafine-hez kötődnek.
Férfitestük ellenére nőknek tartják őket
Kívülállók számára igazi rejtély, hogy a fa’afafine-ket férfitestük ellenére nőknek tartják, és bár férfiakkal lépnek szexuális kapcsolatba, mégsem tekintik őket melegeknek. E talány kulcsa a szamoai társadalmat összetartó kötelékekben rejlik. A nemi szerepek, beleértve a szexuális vágyat is, a társadalmi elvárásoknak megfelelően formálódnak. Ez azt jelenti, hogy a nemi identitást gyakran óriási mértékben a kultúra befolyásolja. Szamoában egészen mást jelent asszonynak lenni, mint a nyugati társadalmakban betöltött női szerepkör. A szamoaiak számára a közösség, a falu és a nagy család jóval fontosabbak, mint az egyén. Az illető nemét jóval inkább a közösségben betöltött szerepe szabja meg, nem pedig a biológiai neme. Ha valaki nőként viselkedik, a közösség nőnek fogja tartani. Ez magyarázza, hogy egy férfi és egy fa’afafine közötti viszonyt heteroszexuális kapcsolatnak ismerik el.
Szamoán a legtöbb családban legalább egy vagy két fa’afafine él. Mindig újabb és újabb fiatalok bukkannak fel. Ezt már senki nem tudja megállítani. E harmadik nemet gyakran szívesen látják a népes családokban, mivel a fa’afafine-k hasznos feladatokat látnak el a házimunkában. Férfitestük révén ugyanis erősebb izomzatuk van. Nem világos, hogy e munkaerő kiaknázása volt-e a fő oka annak, hogy Szamoán kifejlődhetett ez az átmeneti nem, viszont más polinéz népeknél is jelentős múltra tekint vissza a nemváltoztatás gyakorlata.
A falu vezetője is lehet
A hatvanegy éves Taniát maximálisan elfogadják és tisztelik a közösségben. Ez a fa’afafine a falu vezetője. Ez a tisztesség eddig is az ő családjában öröklődött, de normálisan csak férfiakat illetett meg.
– A fa’afafine léthez hozzátartozik, hogy az illetőnek tudnia kell, hogyan mutatkozzon – mondja az emberek előtt; hogyan járjon; és ismernie kell önmagát. És amíg úgy viselkedünk, ahogy kell, addig az emberek, az egész közösség is tiszteletben tart minket – meséli Tania.
A kívülállók számára a fa’afafine-k látszólag két homlokegyenest eltérő életmódot folytatnak; részint a szórakoztatóipar megbotránkoztató figurái, részint odaadó családtagok. De éppen a családban, a faluban és a közösségben betöltött jelentőségük az, ami különleges pozícióval ruházza fel e harmadik nem tagjait a szamoai társadalomban.
A második részt, amelyben amerikai történeteket idézünk fel itt olvashatja.