150 éves a Dohány utcai zsinagóga
A 18.-19. század fordulóján kísérlet történt egy zárt zsidó kolónia, gettó létrehozására, ám a helytartó tanács ezt nem engedélyezte. A spontán fejlődés mégis oda vezetett, hogy a Király utca és a Károly körút (akkor Országút) sarkán álló Orczy ház területét csak Júdenhofnak nevezték. A kétemeletes bérház a lakás, a munkahely, a vallási élet színtere volt egyszerre (48 lakással, 142 szobával, 37 raktárral, 2 zsinagógával, 3 vendéglővel, kávéházzal, mészárszékkel, fürdővel). Az épületet lebontották (1936), helyén iroda és lakóépületek létesültek.
Európa első, a világ második legnagyobb zsinagógája, 75 méter hosszú, 27 méter széles terében 3000 ülőhely van. A házak közé szorult ferde telek szabálytalanságát két, árkádos-oldalszárnyas előtérrel oldotta meg a bécsi építész (Ludvig Förster 1854-59). A homlokzatot két nyolcszöges hagymasisaktornyok, íves főkapu, felette rózsaablak, pártázatos főpárkány jellemzi. A vörös-fehér sávos, kerámiadíszes téglaburkolat bizáncias-mór stíluskeverék.
A homlokzattól balra levő szárnyépületet az eredeti templomhoz alkalmazkodó stílusban emelték (Vágó László 1929–31). A hajókat, az akkor újszerű öntöttvas oszlopok, és íves szerkezetek választják el, rajtuk sík mennyezet nyugszik. Vasoszlop lábak tartják a kétemeletes karzatokat is.
A hosszanti elrendezésű tér a kupolával koronázott keleti fal felé irányítja a tekintetet. Ennek közepén nyílik a frigyszekrény. A mögötte látható orgonát a Rieger cég készítette (1930). A szentély felett emelkedik a nagy kupola. Figyelemre méltó még a szentély öntöttvas rácsa, a két szószék, a rabbi és a kántor széke, továbbá a két 12 ágú kandeláber – megannyi gondos kézműves munka. Technikai érdekesség a sulhan – az előimádkozó pulpitusa –, amely egy gombnyomásra szószékké alakítható át.
A zsinagógához árkádsorral övezett kert csatlakozik, amely a pesti gettó áldozatainak végső nyughelye. A távolba hurcolt elpusztítottakra szomorú-acél-fűz emlékezik, minden levelén egy-egy áldozat nevével (Varga Imre, 1991).
 |
|
A Magyar Nemzeti Bank 2009. szeptember 6-án 5000 forint névértékű, ezüst emlékérmét bocsátott ki.– a budapesti Dohány utcai zsinagóga alapításának 150. évfordulója alkalmából „Budapesti Dohány utcai zsinagóga” megnevezéssel. Az érme megvásárolható a Magyar Pénzverő érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank látogatóközpont, Budapest, V. ker. Szabadság tér 8-9.).
Az emlékérme hátlapján a budapesti Dohány utcai zsinagóga épülete látható; a Ludwig Förster által tervezett; 150 évvel ezelőtt megépített homlokzattal és a szomszédos épületek részletével. A zsinagóga ábrázolása alatt a BUDAPESTI DOHÁNY UTCAI ZSINAGÓGA 1859 felirat látható. A zsinagóga ábrázolásától balra fent; Szabó György tervezőművész mesterjegye található.
A világ kulturális örökségének része lett a csárdás
A 18. századi hagyományokkal bíró táncot az 1970-es években elevenítették fel.
Kelta harcos fegyverei kerültek elő a föld alól
A csehországi ásatások során emellett számos más érdekes leletet is feltártak.
Ritka aranykincset talált egy fémdetektoros
Az 5-6. századi lelettel az angolszászok a rómaiakat próbálták utánozni.
Óbudai építkezésen bukkantak világháborús leletekre
Több mint 130 kilogrammnyi robbanótestet és lőszert szállítottak el.
Korábban ismeretlen emberfajra bukkanhattak
A kutatók Kínában feltárt leleteket elemezve arra jutottak, hogy bizonyos kövületek egyetlen ismert embercsoporthoz sem köthetőek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
