Tabuházasságok 3. rész – Házasság azonos neműek között

A világ legtöbb táján a házassági szerződés egy nőre és egy férfira, a gyermeknemzés alapegységeire összpontosít. De mi történik, ha egyes emberek olyan házassági formát követelnek, amelyet társadalmuk ellenez? Mit tenne Ön, ha valamelyik szerette egy vele azonos nemű egyénnel szeretne házasságot kötni?
Az angliai Portsmouth-ban olyan esküvőre kerül sor, amelyet itt sokan elleneznek. Phil és Roger, a meleg jegyespár szembeszáll a házasság heteroszexuális szövetségként való meghatározásával, amit sokan a társadalom alappillérének tekintenek.
„A házasság számomra elkötelezettséget jelent. Én is a szüleim példáját követve szeretném élni az életem, de a társadalom, amiben élek, nem engedi. – mondja Roger.
Az Egyesült Királyság sok más országhoz hasonlóan tiltja az azonosneműek házasságát. A hivatalos indok az, hogy a házasságot megszentelt intézményként hozták létre, amelynek célja a gyermeknemzés. Azonos neműek házasságából, természetes úton nem születhetnek gyermekek, adoptálni kell őket, és nem ez a természet rendje. A vallási köteléket tekintve e gyakorlat pedig gúnyt űz a házasság intézményéből.
Roger és Phil azonban egy családnak tekintik magukat, még ha a törvény ezt nem is ismeri el. Phil fodrász, Roger pedig ügyvezető igazgató. Sok más párhoz hasonlóan szerelmüket hagyományos módon szeretnék kinyilvánítani.
„Hagyományos, szabványos, heteroszexuális stílusú esküvőt szeretnénk. Az egyetlen különbség, hogy ezt a törvény nem fogja elismerni. De ez értünk, a barátainkért és a családunkért fog történni” – meséli Roger.
Nem az állami törvények állítanak akadályt. A vezető vallások az azonos neműek házasságát a családkoncepció megsértéseként ítélik meg. Roger elmeséli, hogy egyetlen templomban sem kaphattak helyet az áldásra: „Már úgy volt, hogy egy hotelben, vagy valamilyen gyülekezőhelyen kell megtartanunk az esküvőt. Ekkor kerültünk kapcsolatba Jonathannal.
| ![]() |
Nyolc évvel ezelőtt Jonathan Blake püspök elszakadt az episzkopális egyháztól. Saját rendet alapított, amely elismeri a meleg párok házasságát. „Az egyház és a társadalom szörnyű dolgot művelt a meleg párok és a melegek szerelme ellen, mivel azt az egyház bűnös és gonosz cselekedetnek tekintette. Az elmúlt nyolc év során örömmel töltött el, hogy ebben az országban érvényre jutott egy mód, miáltal e párok sajátos álma valóra válhat, és kivívhatják életük és választott életútjuk megbecsülését.” – nyilatkozza a püspök.
Miután Roger és Phil rátalált a rokonszenves lelkészre, bejelentették a hírt a családnak és a barátoknak. Egyik férfi családjában sem okozott problémát szexuális beállítódásuk. De, hogy részt vegyen fiának egy másik férfival kötendő esküvőjén, az Roger apjának nehezére esett: „Roger kezdetben megkérdezte tőlem, az oltárhoz kísérném-e a vőlegényéhez, végigsétálnék-e vele a teremben. Hosszas gondolkodás után visszautasítottam, mert nem akartam ennek a szertartásnak a résztvevője lenni.”
A két meleg férfi esküvője olyasmi, amelyen többen vonakodva vesznek részt. Mindezek ellenére a férfiak véghezviszik a tervüket: a súrlódások ellenére az esküvő sok más esküvőhöz hasonlóan megvalósul. A vendéglista egyre nő. Köztük vannak azok a hölgyek is, akik egy helyi közösségi klubban táncórákat vesznek Philtől. Fenntartásaik ellenére eljönnek.
„Szerintem mindnyájan úgy gondoljuk, rendjén van ez így, de nem tudom, mit éreznénk, ha a mi fiaink lennének. Akkor néhányan biztos másképp éreznénk egy kicsit. Nem igaz?” – vélekedik egyikük.
Többeknek az az aggálya, hogy az azonos neműek közti házasságokkal a társadalom elnézi a homoszexualitást. „Amint az ember kiejti, „meleg vagyok”, az első gondolatuk ennek szexuális aspektusa. Nem gondolnak bele, hogy mi is tudunk úgy szeretni, mint ők, ugyanúgy vásárolunk és dolgozunk. Szerintem az azonos neműek házasságára vonatkozó állásfoglalások nagyrészt a szexuális magatartásuk iránti attitűdöket tükrözi.” – vélekedik Roger.
A Csatornán innen, Hollandiában másképp vélekednek: 2000. decemberében Hollandia – elsőként az európai államok közül – törvény szerinti egyenlőséget biztosított az azonos neműek házasságának. A hollandok azt a szemléletüket foglalták törvénybe, miszerint az egyén szabad akarata szerint cselekedhet, feltéve, ha ezzel nem okoz kárt más egyéneknek.
Anna és Lott a törvény hatályba lépése óta az első ötezer azonos nemű pár között van, akik házasságkötésre készülnek. „Amikor először említettem anyámnak, hogy Lott megkérte a kezem, nem reagált, mert azt hitte, ez valami tréfa. Ott volt a mostohaapám is, aki megkérdezte: „És, mit mondtál? Mit feleltél?” „Igent mondtam”. Ekkor anyám felsikoltott. Akkor eszmélt rá, hogy ez igaz. Nagyon meglepődött.” – emlékszik vissza Anna.
A két nő kézfogója teljesen valósághű. A végső pillanatban azonban két menyasszony, és nem egy pepecsel majd a menyasszonyi ruhákkal.
Hollandiában a meleg aktivisták számos területen törvényes egyenlőséget követeltek, így például az örökbefogadás, az örökösödés, a biztosítás, az adózás, sőt még a válások terén is. Miután Hollandiában elsőként szavazták meg ezeket a törvényeket, négy másik állam is lépéseket tett a holland minta követésére. Az Egyesült Királyság az azonos neműek házasságának egyenjogúvá tételéért egy társas kapcsolatokat regisztráló hivatalt állított fel. A regisztrálás nem biztosít Philnek és Rogernek törvényes jogot, de kijelölte az esküvő napját.
A pár a szerelmen alapuló házasság nyugati eszményét valósítja meg, tehát az előre elrendezett házasság ellentétét. „Számomra ez azt jelenti, hogy az ember az egész világnak megmutatja azt az embert, akivel hátralévő életét meg szeretné osztani. Megmutatjuk a többieknek, milyen sokat jelentünk egymásnak, és hogy ugyanolyan szokványos életet élünk, mint ők. Elfogadtak minket. Az életünket. Phil és én, ezek vagyunk mi ketten” – osztja meg nézeteit Roger.
![]() |
| ![]() |
Blake püspök számára az azonos neműek közötti és a hagyományos házasságok nem nagyon különböznek: „Eddigi életem során, valahányszor csak emberek közti szerelemmel találkoztam, legyen bár heteroszexuális vagy homoszexuális szerelem, legjobb oldalát tekintve ez mindig ugyanolyan volt: az emberek odaadóan szeretik egymást, és életüket egymásnak akarják szentelni. Az általam jól ismert hosszú távú homoszexuális partnerkapcsolatok ugyanolyan különbözőek, mint a heteroszexuálisak. Van, aki csak vagyonhoz vagy lakáshoz szeretne jutni. Mások valóban el szeretnék kötelezni magukat nyilvánosan is, és kijelentik, hogy ez az ő szerelmi viszonyuk, együtt akarnak lenni, és azt kívánják, hogy együtt fogadják el őket. Olyan megindítónak találom, amikor levezetek egy meleg esküvői szertartást, és az egész közösség összegyűlik nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, szülők, fívérek és nővérek, gyermekek, a társadalom egy egész keresztmetszete. Mindnyájan eljönnek, és a meleg esküvőn szerzett élményeik teljesen megszokottnak tűnnek.”
Mostantól Phil és Roger megszentelt házaspár. És ezzel az egykoron tiltott házasság megpecsételődött. Hirtelen, ami eddig idegennek, különösnek és ijesztőnek tűnt, csodálatos lesz.
A ceremónia után kezdeti tartózkodása ellenére Roger apja szólásra emelkedik: „Nem akartam kiegészítést fűzni az elhangzott beszédhez. De Karen és én egész idő alatt hittünk benne, hogy a fiunk egy nap majd rátalál valakire, aki olyan boldoggá teszi, amennyire csak lehet. És ez történt. Rátalált Philre. Azt szeretném, ha emelnénk poharunkat Philre és Rogerre!”
Mindkét vőlegény és mindkét menyasszony megtette első lépését közös jövőjük felé, jó hangulatban. A többi tőlük függ.
Összességében egy jó házasság olyan, amelyben a partnerek érdekeltek egymás segítésében, és az egymással való együttműködésben is. Ezek a partnerkapcsolatok elengedhetetlenek egy jó kezdéshez. Élettársunk keresésében személyes és kulturális hatások befolyásolnak. A házasságnak családi erőfeszítésnek kell lennie. Feltétlen bizalom és tisztelet, boldogság.
A házasság azonban nemcsak arról szól, kivel szeretne élni az ember, hanem arról is, mit enged a társadalmunk. A házasság a rend és a szociális kontroll érdekében létrehozott szervező intézmény. Ha mindenkinek egyéni házasságeszméje lenne, az káoszt teremtene a társadalomban, és a legtöbb társadalom gátat próbál vetni a káosznak. A házasság segít a társadalmi rend fenntartásában. Az egyének számára személyes elégedettséget és biztonságot nyújt. Akár az egykor tiltott szerelmen alapszik, amely abból a hagyományból gyökerezik, hogy a fiúkból csak férjek, a lányokból pedig csak feleségek lesznek, vagy abból a kultúrából ered, amely egyszerre több házastársat is elfogad, a házasságnak továbbra is helye van. Némely életre szóló kapcsolatban a társak a boldogság forrását látják egymásban, míg mások ugyanazt tabunak tartják.
A sorozat előző részei:
Kapcsolódó cikkek: