Konrád, Zelmira, Anzelm2025. április 21., hétfő
Kultúra

Biológiai fegyverek 2. rész

National Geographic Magyarország

A 20. században a háborúzással, a hadviseléssel kapcsolatos elképzelések nagy változásokon mentek keresztül. A győzelem immár nagyban múlhat a civilek megölésén.

Tesztek amerikai városokon
A biofegyverekkel számos kísérletet végeztek amerikai városokon. Az első tesztek egyikét 1950 szeptemberében San Franciscóban hajtották végre. A Golden Gate híd közelében a haditengerészet egyik hajója gondosan megtervezett útvonalat járt be. Egy olyan ártalmatlan baktériumfelhőt bocsátott ki magából, amely az anthrax-baktériumok levegőben történő terjedését imitálta.

Három évvel később, az egyre fokozódó hidegháborúban, az amerikai döntéshozók titkos kísérleteiket az ország szívébe helyezték át. Két városban, St. Louisban és Minneapolisban – amelyeket potenciális szovjet célpontnak ítéltek – autókba rejtett permetezőkből, ártalmatlan baktériumok láthatatlan felhőit szórták szét.

1949-ben, egy forró augusztusi napon Detrick-technikusok érkeztek a Pentagonba, titkos küldetéssel. Karbantartó-munkásoknak álcázva egy szimulációs kísérletben ártalmatlan baktériumokat szórtak szét, hogy felmérjék, a nagyobb épületekben dolgozó emberek egy esetleges támadás során mekkora veszélynek vannak kitéve.

A kísérletről a Pentagon alkalmazottai közül csupán alig néhányan tudtak. A sikeresen végződött próba bebizonyította a biofegyverekkel végrehajtott szabotázsakciókban rejlő veszélyeket – és lehetőségeket.

Az amerikai polgárok szinte semmit nem tudtak országuk biofegyver-programjáról. Ami azt illeti, washingtoni képviselőik többsége sem. Évről évre a képviselőház költségvetési bizottsága hagyta jóvá a biofegyverekre szánt pénzeket, a védelmi-büdzsé részeként. A részleteket zárt tárgyalásokon csupán néhány kiválasztott kongresszusi képviselő ismerhette meg.

A Fehérköpenyes-kísérletsorozat
1954-ben egy csapat amerikai katona önkéntes részvételével, kísérletsorozat vette kezdetét a Detrick támaszponton. A helyszín egy új fejlesztésű létesítmény volt: a biliárdgolyónak elkeresztelt, ezer köbméter térfogatú gömb a világ legnagyobb aeroszolos kísérleti kamrájának számított. Odabent permetezőkkel vagy robbanó töltetekkel mikrobafelhőket juttattak a levegőbe.

Az emberkísérletek alanyai Hetednapi Adventisták voltak, akik lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadták a fegyveres szolgálatot. Közülük azonban 2200-an, az úgynevezett fehérköpenyesek, vállalták, hogy részt vesznek a kísérletekben, amelyek során olyan baktériumokat kell belélegezniük, amelyekről tudták, hogy megbetegíthetik őket. Az emberkísérleteket a védelmi minisztérium is szentesítette.

A fehérköpenyes kísérletek egy része a Detrickben kifejlesztett vakcinák kipróbálására irányult. A fertőzések gyógyítása azonban korántsem tartozott elsődleges céljaik közé. Az adventistáknak azt mondták, azért van szükség a kísérletekre, hogy a jövőben emberi életeket tudjanak menteni. A valóságban azonban egy olyan biológiai fegyver tökéletesítése volt a cél, melyet éppen, hogy emberéletek kioltására terveztek.

A fehérköpenyesek által belélegzett mikrobák előkészítésében résztvevő Bill Patrick így emlékszik vissza erre: „Bedugták a fejüket egy maszkba, ami egy tartályhoz volt erősítve. Amit belélegeztek, láthatatlan és teljesen szagtalan volt. Nagyon-nagyon nehéz lehetett egy ilyen élményt lelkileg feldolgozni.”

A fehérköpenyes tesztek idején a Detrick tudósai egy sor baktériummal kísérletezgettek. Az amerikai biofegyver-programban elsősorban a nem-halálos fegyverek kutatása került előtérbe. Ezektől az ellenséges fél nem feltétlenül hal meg, de a kór hosszú ideig ledönti a lábáról. Egy beteg katona pedig sokkal jobban hátráltatja a hadsereget, mint egy halott. Egy halott katonával már nem sok tennivaló akad; ott marad a földön, a hadjárat pedig halad tovább. Egy beteg katona ellátása viszont jó néhány embert leköt.

Végül több száz fehérköpenyes önkéntes lélegzett be fertőző mikrobákat, többek között tularémia-baktériumokat és a Rift-völgyi láz vírusait. A megfertőzöttek legkevesebb felénél ki is alakult a betegség, de a végén mindnyájan felépültek belőle.

A kutatók tudták, hogy a laboratóriumi körülmények között zajlott tesztelés és a hadszíntéren való bevetés nem mérhetők egymáshoz, így tehát 1955-ben a Detrick tudósai felkészültek Amerika első olyan emberkísérletére, amelyben a kísérleti alanyokat a terepen tették ki fertőző baktériumoknak. Egy csapat fehérköpenyest Utah államba vezényeltek át.

„Tudtam, hogy készakarva sosem tennének kárt bennünk, hogy oda fognak figyelni a testi épségünkre. Nem szabad elfelejteni, hogy ekkor mi 18–19 éves suhancok voltunk. Az egészet egy nagy kalandként fogtuk fel.” – emlékszik vissza az egyik hajdani fehérköpenyes.

A Channel ajánlata: Biológiai fegyverek
Létezik egy fegyver, melyet nem látni, nem hallani, mégis könnyedén meg tud tizedelni egy nagyvárost. Az Egyesült Államok biológiai fegyverarzenálját 1942-ben, Franklin Roosevelt elnöksége idején kezdték el kifejleszteni az ország tudósai egy szupertitkos kutatási program keretében. A sokak által elfogadhatatlannak és szégyenteljesnek tartott lépésre azután szánta el magát az elnök, hogy egyre riasztóbb hírek érkeztek Hitler új csodafegyveréről – amely állítólag katonák és civilek ezreinek életét volt képes kioltani –, és Pearl Harbour Japán általi megtámadásával kétfrontossá vált az Egyesült Államok által viselt háború.

A National Geographic soha nem látott filmkockákat bemutó tényfeltáró filmje az új amerikai biológiai tömegpusztító fegyver kikísérletezésének és tesztelésének legfontosabb pillanatait tárja a nézők elé.

A próba helyszínéül a Dugway kísérleti telepet jelölték ki, a sivatag egyik távoli szegletében. Egy júliusi estén a tudósok felkészültek rá, hogy az úgynevezett Q-láz, egy elesettséggel járó fertőzés baktériumait engedjék szabadjára a levegőben. A fehérköpenyeseket szélirányban, nem messze helyezték el. A 800 méter hosszan telepített emelvényeken 30 férfi, 300 tengerimalac és 75 majom várakozott.

„A majmok arca egészen elkékült. Nagyon hideg volt. Egyenesen az arcunkba fújt a szél. Fogtam a takarómat, és ráterítettem a majmokra. Tudtuk, ha felharsannak a szirénák, az lesz a jel, hogy keljünk fel, üljünk le a székekre arccal a szél felé, és lélegezzünk normálisan.” – meséli az egyik résztvevő.

A fertőző felhő négy perc alatt érte el őket. A kísérlet végeztével az emberek, majmok és tengerimalacok, csak ültek ott a sivatag néma csendjében. 45 perccel később, összeszedték a fehérköpenyeseket. Fertőzött ruháikat elégették, őket pedig repülőgépre ültették, és még aznap éjjel visszavitték Marylandbe. Miután megérkeztek a Detrick támaszpontra, igyekezték elverni az időt, miközben a kutatók azt lesték, vajon jelentkeznek-e rajtuk a Q-láz tünetei.

„Mindenfélét lehetett ott csinálni. Ettünk, játszottunk, pingpongoztunk, biliárdoztunk.”

Körülbelül két hét elteltével a kísérlet résztvevőin kezdtek kiütközni a betegség tünetei.

„A legrondább influenzára ébredtem, amit valaha is átéltem. A szemem elképesztően érzékeny volt a fényre. Csak egy elsötétített szobát akartam. Minden porcikám fájt. Hihetetlenül, nagyon-nagyon rosszul voltam.”

A betegeket antibiotikumokkal kezelték. Bár egyikük hónapokig tartó kórházi ápolásra szorult, a fehérköpenyesek végül mind felépültek. A Hetednapi Adventisták közreműködésével a kutatók bebizonyították, hogy a szélben terjesztett mikrobákkal harctéri körülmények között lehetséges egy kisebb embercsoport megfertőzése.

Majmokkal az óceánon

A következő kísérletben majmok segítségével igyekeztek kideríteni, hogy biofegyverekkel el lehet-e érni egy hidrogénbomba hatásfokát. A tesztek 1965 elején vették kezdetüket, ahogy az uszályok elfoglalták kijelölt helyüket a Csendes-óceánon, a Johnston-atollnak nevezett korallzátony közelében.

Az uszályok tele voltak majmokkal. A fedélzetre és a raktérbe egyaránt jutott belőlük. Néhány ember volt velük, szkafanderben. Egy alacsonyan szálló katonai repülőgép 50 kilométer hosszú felhőt bocsátott ki maga után, egy kezeletlenül akár életveszélyes betegség, a tularémia, más néven nyúlpestis kórokozóival telítve. Szétterjedve a hatalmas óceán felületén, a mikrobák majdnem 100 kilométeres területen maradtak fertőzőképesek.

A hajókat visszavontatták a szigetre. A következő napokban pedig a majmok sorra megbetegedtek. Végül az összes majom körülbelül fele lett beteg; ezeknek a többsége el is pusztult.

Ezek a nagyszabású harctéri kísérletek a kétség leghalványabb árnyéka nélkül bebizonyították a biológiai hadviselés kivitelezhetőségét. Egyetlen repülőgéppel elméletileg egy egész várost ki lehet iktatni.

A programot lefújják
Az ellentmondásos helyzetet tovább fokozta egy 1969 februárjában kipattant hír, a hadsereg Dugway kísérleti telepén bekövetkezett balesetről. Egy rossz irányba terjedő ideggáz-felhő állítólag hatezer birka pusztulását okozta egy közeli magánbirtokon. A kritikusok számára az incidens azt a véleményt erősítette, hogy a nem-hagyományos fegyverek egyik típusát sem lehet megfelelő ellenőrzés alatt tartani. A biológiai hadviselés kutatását a közvélemény nagyon negatívan fogadta.

Washingtonban Richard Nixon elnök is érezte az egyre fokozódó politikai nyomást. Nemzetbiztonsági tanácsadója, Henry Kissinger 1969 májusában elrendelte az amerikai kémiai és biológiai fegyverekkel kapcsolatos irányelvek teljes felülvizsgálatát.

A biofegyverek az atomarzenál mellett felesleges pluszt jelentenek, ugyanakkor a szegényebb országok számára túl könnyen előállíthatóak. 1969. november 25-én Nixon az egész világot meglepte: „A biológiai ágensekkel történő hadviselés, vagyis röviden a biofegyverkezés óriási, kiszámíthatatlan, és potenciálisan ellenőrizhetetlen következményekkel jár. Akár világméretű járványt is okozhat, és negatívan befolyásolhatja az utánunk következő generációk egészségi állapotát. Ezért úgy határoztam, hogy az Amerikai Egyesült Államok a jövőben lemond a végzetes, halált vagy egészségkárosodást okozó biológiai fegyverek bármely formájának alkalmazásáról.”

A cikk első részét itt olvashatja.

Kapcsolódó cikkek:

  • Hamarosan elkészül a fekete halál elleni védőoltás
  • A bioterrorizmus ma a világ legnagyobb veszélyforrása

  • Hozzászólások

    Több száz éves romokat hozott felszínre a mianmari földrengés

    Több száz éves romokat hozott felszínre a mianmari földrengés

    A súlyos katasztrófa miatt több helyen korábban rejtett maradványok váltak láthatóvá.

    Ősi ezüstkincseket találtak Romániában

    Ősi ezüstkincseket találtak Romániában

    A fémdetektorosok által felfedezett tárgyak a dákokhoz köthetőek.

    Gyönyörű, több ezer éves kardot találtak

    Gyönyörű, több ezer éves kardot találtak

    Egy vaskori temetőt tártak fel Franciaország középső részén.

    Rejtett alagutakat találtak egy angliai város alatt

    Rejtett alagutakat találtak egy angliai város alatt

    Nottingham mélyén több mint ezeréves folyosórendszer húzódik.

    Fotókon egy magyar kékfestő gyönyörű munkái

    Fotókon egy magyar kékfestő gyönyörű munkái

    A kékfestők mestersége már 2018 novembere óta szerepel az UNESCO Szellemi Világörökségi listáján.

    National Geographic 2025. áprilisi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    22 200 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlapNational Geographic 2025. februári címlapNational Geographic 2025. márciusi címlapNational Geographic 2025. áprilisi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket