Extrém gyerekek III. – ötéves csecsemők

Az ausztráliai Sydneyben az ötéves Tasman Pollock karateütéseket gyakorol. Az apja, Simon szerint a fiában erős a versenyszellem. „Tasman mindig mindenben versenyez. Nem szeret veszíteni. Győzni akar, győzni minden áron.” – fogalmaz az apa. És Tasman nem csak a sportban tanul gyorsan: zongorázni is elkezdett, ebédet is önmagának készít. Ám bármilyen fejlett, egy területen jelentősen lemaradt az osztálytársai mögött: még mindig szopik az anyja melléből.

Az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia ajánlása szerint egy gyermeknek 6 12 hónapos koráig kell szopnia. Tasman édesanyja, Natasha viszont négy évvel toldotta ezt meg. Ezzel a saját társadalmának a gyermek helyes nevelésével kapcsolatban felállított tabuit sértette meg. Az anyja emlőjére tapadó Tasman képe összeütközésben áll az ötéves gyerekek elfogadható viselkedéséről a nyugati világban kialakult képpel. Egy olyan fiúról van szó, akivel csecsemőként bánnak. Egy ötéves gyermeknek több fejlődési lépcsőn is át kell már jutnia, és már nem volna szüksége az anyatejre.

Natasha más szülőktől azt hallotta, hogy a hosszas szoptatásnak a gyermek függetlensége látja majd kárát. „Többen mondták már, hogy fel kellene hagynom a szoptatással, mert Tasmannak okozok kárt” – ismeri el az édesanya.

Más oka is van annak, hogy sokan elítélik egy ötéves gyermek szoptatását. Nyugaton a mell olyan erősen kötődik a szexhez, hogy sokan illetlennek tartják egy szoptatott ötéves fiú látványát.

Extrém gyerekek A sorozat olyan szokások és praktikák nyomába ered, melyek egyes társadalmakban a mindennapok részét képezik, máshol viszont szigorúan illegális és büntetendő a gyakorlásuk. A legtöbbünk számára a gyermekkor az ártatlanság, a védettség és a felfedezés időszaka. Vannak azonban olyan kicsinyek, akiknek egészen más fogalmak kapcsolódnak legfogékonyabb életperiódusukhoz. Ön például hagyná, hogy hároméves kisfia pénzért bokszoljon a ringben? Vagy hogy borotvapengékkel összekaszabolja magát, vallásos hitét bizonyítandó? De hogy az ellenkező véglet mellett se menjünk el szó nélkül: Ön mit tenne, ha gyermeke még iskoláskorában se akarna lemondani az anyatejről? A National Geographic filmje a gyermekkor legsokkolóbb tabutémáit veszi sorra.

Rilka Oakley nagyon is tisztában van azzal, hogy a társadalom szexuális utalásnak tekinti a melleket. Számára viszont ennél fontosabb szerepet is betöltenek: hároméves ikreit, Indigót és Arielt táplálják. „A szoptatás lényegének a gyermekeimről való gondoskodást tartom. Ahogyan cseperednek, egyre inkább az anyához fűződő kapcsolatot és egy biztonságos helyet jelent. Kényelmet, gondoskodást, ölelést és testi érintkezést.” – vélekedik Rilka.

Rilkát kilenc éves koráig szoptatta a saját édesanyja. Úgy tervezi, hogy addig szoptatja a gyermekeit, amíg azok akarják. Nyilvános helyen viszont nem teszi többé.

A nyugati társadalmaknak a meztelenséggel kapcsolatos szégyenlőssége miatt sokan szívesebben szoptatnak bizalmas környezetben. Az édesanyára például rászólnak, hogy ne szoptassa a kislányát a helyi strandon, mert zavarhatja a többi vendéget. Az ilyen esetek miatt 39 amerikai államban törvény biztosítja a nők jogát, hogy bármilyen nyilvános vagy zárt helyen szoptathassák a gyermeküket.

A történelem során gyakran változott a szoptatás rangja. Az ókori Egyiptomban Tutankhamon szoptatós dajkája saját díszes sírt kapott. A reneszánsz korában is népszerűek voltak a szoptatós dajkák, mert a szoptatásról úgy vélték, hogy tönkreteszi egy hölgy alakját. Amikor a nők a 18–19. században elkezdtek munkába állni, sokuknak ideje sem jutott a szoptatásra, ezért a dajkák külön osztálya alakult ki. Miközben egyre kevesebb anya táplálta az emlőiből a gyermekét, a szoptatást kezdték ízléstelen, állatias dologként, tabuként kezelni. A legerőteljesebb támadást a szoptatás ellen mégis a 20. században intézték. A második világháború utáni babatápszer-reklámok sikere nyomán a szoptatás világszerte egyre ritkábbá vált. Az 1960-as évekre már csak az anyák 18%-a szoptatott Amerikában. A gyermektápszer-gyártók azzal befolyásolták nyugaton az anyatej szerepét, hogy a nők önbizalmát ásták alá, elhitetve, hogy nem is tudják megfelelően táplálni a csecsemőjüket. Azt mondták az anyáknak, hogy a tejüknek talán nincs elég tápértéke, ezért vásároljanak meg egy terméket ahelyett, amit a természet ingyen is biztosít.

Az orvosok ma már mindenütt az anyatejet tartják a csecsemők legmegfelelőbb táplálékának. A gyermek immunrendszerének szüksége van rá, és az intelligenciára gyakorolt előnyös hatását is igazolták. Ám egy kiegyensúlyozott étrendet fogyasztó ötéves gyermek táplálkozásában az anyatej már nem játszhat nagy szerepet. Ebben a korban a szoptatás már természetellenesnek hat, de vajon valóban az? Egy antropológus más főemlősökkel végzett összehasonlítás alapján úgy becsülte, hogy az elválasztás természetes életkora 2 és fél és 7 év közé esik. Ezt a nemzetközi statisztikák is alátámasztják. Egyes vizsgálatok alapján az emberi kultúrákban az elválasztás átlagosan 4 éves korban történik meg. Egy ilyen bolygószintű statisztika fényében a Natashához hasonló anyák szoptatási szokásai már nem is tűnnek olyan szélsőségesnek.

Az anyák mondták Az Extrém gyerekekről szóló sorozatunkban olyan gyerekeket mutattunk be, akik bizonyos szempontból eltérnek a megszokottól, azzal, hogy valami egészen rendkívülit művelnek. Lássuk az édesanyák véleményét! Az Újdelhiben élő siíták egy drámai rítusban vérükkel festik vörösre az utcákat. A gyerekek nem csupán nézői, de résztvevői is lehetnek a vérontásnak. A 14 esztendős Mahmud kettétöri a pengét, a két ujjam közé szorítja, aztán ütni kezdem vele a mellét… Naszim Zehra, az édesanya büszke rá, hogy a fiai részt vesznek Muharram szentnek tartott szertartásában: „Egyedül attól tartok, hogy átgázol rajtuk a tömeg. Sohasem éreztem aggodalmat vagy félelmet amiatt, hogy más bajuk eshet. Büszkék vagyunk rá, hogy a fiaink részt vettek a Matamban. Emelték a család hírnevét.” A 6 esztendős Jasmine Yuhanngo a bokszkesztyűket leszámítva nem visel védőfelszerelést, amikor belép a szerencsejáték és az erőszak arénájába. A lány három egyperces menetet vív meg: pénzért küzd, mint Muay Thai harcos. Édesanyja, aki az egész mérkőzést a kötelek mellől nézte végig, büszke a lányára: „Láttam másokat, akiknek eltört az orra, vagy felhasadt a bőre, mert egy könyök éppen a szemük fölött érte őket. Az én gyermekeim viszont sohasem sérültek meg.” Tasman Pollock 5 évesen még mindig szopik az anyja melléből. Édesanyja ebből nem csinál problémát: „Sohasem gondolkoztam el azon, hogy meddig fogom ezt folytatni. Úgy döntöttem, hogy ebben rábízom magam, és majd meglátom, hogy hogyan alakul. Vannak, akik különcségnek tartják, ha egy gyermek ilyen sokáig szopik. Mi teljesen normálisnak tartjuk.”

A sorozat előző részeri: