Feltárják az igazi pataki várat
Sok középkori forrásban tűnik fel a castrum patak kifejezés. Ezt sokáig a sárospataki várral azonosították, ám kiderült: az igazi, első pataki vár jó tíz kilométerrel odébb, található.
Írta és fényképezte: Kovács Olivér
A várat most a föld alól ássák ki a Sátoraljaújhely melletti várhegyen.
„Ez a feltárás harmadik évadja, első évben azonban még nem ástunk, csak az erdőt irtottuk ki és a szükséges geodéziai méréseket és térinformatikai kiértékelésüket végeztük el, hogy pontosan megismerjük a feltárásra váró falak helyét” – nyilatkozta a helyszínen az ásatásvezető régész, Ringer István, aki hozzátette, hogy a feltárást az egykori vár területén a pusztulásnak, eróziónak leginkább kitett részén kezdték meg, ám itt is csaknem másfél méter magas falakra bukkantak. Így a várhegy platójának feltöltése odébb több méter magas falszakaszokat rejt.
Az első pataki várat a tatárjárás után építették a Sátoraljaújhely melletti várhegyen. A pataki erdőispánság központjaként a magaslati pontról ellenőrzés alatt lehetett tartani a hegyvonulat tövében elterülő síkságot. A nagy kiterjedésű vár története során többször gazdát cserélt, a 16. században a kettős királyság időszakában néhány ostromot is megélt. A pusztulását azonban nem ágyútűz okozta, hanem az, hogy elavulttá vált és a Bodrog-parti sárospataki vár felépítésével elvesztette hadászati jelentőségét.
„A középkori forrásokban rendre feltűnik a castrum patak és a castrum potok kifejezés. Sokáig azt hitték, hogy a sárospataki vár előzményét, netán a Vörös-tornyot kell rajta érteni, ám levéltári kutatásokból kiderült, hogy nem Patakon kell keresni az első pataki várat” – mondta Ringer István.
Az első pataki várat ugyan már a 16. század végén elhagyták a gazdái, a pusztulásához azonban évszázadok kellettek. A területet visszahódította az erdő, a falak feltöltés alá kerültek. A magaslat ugyan a várhegy névben megőrizte az egykori erődítmény emlékét, azonban még a helybéliek is meglepődtek, amikor a régészek munkája során előbukkantak az első falak.
„Nagyon sok minden van a feltöltés alatt, s nyilván sok éves munka lesz, amíg teljes egészében feltárjuk. A területen nem végeztek előttünk régészeti kutatásokat, így nagyon aprólékosan kell eljárnunk. Az első napvilágra került falak valaha valószínűleg a várkápolnát övezték, s előbukkantak gótikus ülőfülkéknek, illetve lépcsőnek a maradványai is. Találtunk olyan kőlapot, amelybe egy malom-játék körvonalait karcolták: öt–hatszáz évvel ezelőtt ezen játszottak a vár lakói” – ismertette a régész.
A pataki, most már sátoraljaújhelyi vár feltárását a város önkormányzata segíti, de még így is évek kellhetnek hozzá, hogy a maradványok bemutathatóak legyenek. A várhegy tetejére jelenleg csak meredek turista-ösvény vezet fel, idővel nyilván könnyebben járható lépcsőt kell építeni. A tervek szerint a konzervált falak mellett, a helyszínen mutatják majd be a leleteket, amelyek megelevenítik Patak elfeledett, s eltemetett várát.
További képek a várromról és a sok évszázados malom-játékról a Műemlékem.hu magazinjában.