„Bagira”, a vegetáriánus ugrópók
Egy újrafelfedezett trópusi faj megdöntötte a pókok kizárólagos ragadozó-státuszát: a Bagheera kiplingi több mint 40 ezer fajtársával ellentétben szinte kizárólag növényeket fogyaszt.
A 19. század végén a természettudósok már fölfedezték az állatfajt, amelynek Rudyard Kipling 1894-ben megjelent A Dzsungel könyve című gyerekkönyvének fekete párduc szereplője után a Bagheera kiplingi tudományos nevet adták.
„Abban az időben valamennyi ismert példány meglehetősen sérült állapotban volt, és élő egyedre nem sikerült rábukkanni” – ismertette a felfedezés körülményeit Christopher Meehan, az Arizonai Egyetem (Tucson) biológusa, a pókfajról a Current Biology című tudományos szaklap tegnapi számában publikált tanulmány szerzője. „Nem tudták, hogy az állat mivel táplálkozik. De mivel a felépítése alapján látták, hogy ugrópókról van szó, akinek mozgásában van valami „macskaszerű”, az az ötletük támadt, hogy egy híres nagymacskáról, Bagiráról nevezik el a fajt – tette hozzá a szakember.
Meehan és kollégái 2001 és 2008 között Mexikó délkeleti valamint Costa Rica északnyugati részén tanulmányozták az állatfajt. Felfedezték, hogy a pók elsősorban olyan tápanyagdús rügyekkel táplálkozik, amelyek bizonyos akáciaféléken nőnek. E fák otthont adnak egy speciális hangyafélének, amelyek a növénnyel szoros együttműködést alakítottak ki: a hangyák megvédik a növényt a kártevőktől, cserébe a hangyák táplálkozhatnak a fehérjedús hajtásvégekből. Az együttműködés olyan hatékony és régi, hogy az akácia – más trópusi növényektől eltérően – nem fejlesztett ki kémiai védekezést a kártevőkkel szemben.
A pók azonban kidolgozott egy taktikát, amelynek segítségével hozzájuthat a hangyák által őrzött rügyekhez úgy, hogy közben elkerüli a találkozást az agresszív rovarokkal. Ebben fejlett kognitív képességeire, gyors mozgására és kifinomult látására támaszkodik: levélről-levélre ugrálva „cserkészi be” a kiválasztott hajtásvéget, s amikor az „őrjáratozó” hangya-őrszemek odébbállnak, gyorsan lecsap, letöri azt, és elrohan vele a fa távolabbi, biztonságosabb részére, ahol már kényelmesen elfogyaszthatja zsákmányát.
A Bagheera kiplingi bár néha elfogyaszt egy-két hangyalárvát, szinte teljes mértékben növényevő. „Egészen elképesztő, hogy egy herbivora a ragadozók kifinomult vadászati stratégiáját használja, hogy növényi táplálékhoz jusson” – mondta el Meehan.
Kapcsolódó cikkek: