A legmérgezőbb csalánozó

Egy földönkívülinek tűnő lény kergeti a halacskákat a vízfelszínre. Arctalan, igazi végtagok nélküli, mérgező állat: a kockamedúza. Az állat élőhelye Ausztráliában Brisbane-től északon Darwin-ig, nyugaton pedig Exmouth-ig terjed.

Világszerte közel 30 ezer medúzafaj él, és az összes közül a kockamedúza a legerősebben mérgező. Mérge olyan súlyosan megtámadja az ember ideg- és érrendszerét, mint semmilyen más lényé a Földön.

A kockamedúza nevét átlátszó testének szögletes formájáról kapta. Szögletes harangja képes vödör nagyságúra megnőni, és nem kevesebb, mint 60 csalánozó karja van. Egy teljesen kifejlett példány elérheti a 4 és fél méteres hosszúságot. A karok minden centiméterén milliónyi csalánsejt található, mind csípésre készen. Ezek a csalánsejtek, vagy nematociszták olyanok, mint valami bőr alatti tűk, amelyek mindegyike egy-egy csepp mérget juttat be az áldozatba.

A táplálék a sekély vízbe vonzza a kockamedúzát, így az az ember közelébe kerül. Az úszó még meg sem látja az állatot, az már meg is csípte. Egyetlen érintés az ember egész testét megmérgezi. A csípés körüli bőrterület órákon belül elhal, és hosszú, bordó korbácsnyomok mutatkoznak a helyén. Ahogy a méreg felszívódik, a légzés nemsokára nehézkessé válik. Ezt szív- és légzési elégtelenség követi, majd az agy is károsodik. A méreggel szemben készítenek szérumot, így az Ausztráliában előforduló évi több száz medúzacsípésből csak néhány végzetes.

A medúza azonban a kis halakra és rákokra tartalékolja erejét. Karjaival körbefonja áldozatát, és szinte azonnal megbénítja. Ezután behúzza az ernyője belsejébe, és megemészti. Mivel a medúza teljesen áttetsző, pontosan látszik, hogyan pusztul el a zsákmánya.