A Föld legbonyolultabb mérgű élőlényei

Ez a faj Brisbane-től északon Darwin-ig, nyugaton Exmouth-ig megtalálható. A kúpcsigákat nyílnyelvűeknek is nevezik. Első nevüket többszínű, tölcsér formájú házukról kapták. Napközben a sekély vizekben bújnak meg, éjszaka azonban vadásznak. Hegyes radula-fogaikkal mérget fecskendeznek áldozatukba – innen a második nevük.

A kúpcsiga egy centiméter hosszú radula-fogaiból lövelli ki a méregkoktélt, amelyet ormánya segítségével juttat célba. A méreg gyorsan megbénítja és előemészti a prédát, miközben a csiga szája kitágul és elnyeli azt. A ragadozó szája képes majdnem akkora zsákmányt bekapni, mint saját maga. Egy nyilacska egy zsákmányt tud leteríteni.

A csiga szájában azonban egyszerre 20 nyilacska van, különböző fejlődési stádiumban, így az állat folyamatosan fel van fegyverkezve. E rendszer a vadászatra és az önvédelemre egyaránt alkalmas, és kompenzálja, hogy a csiga nem tud gyorsan mozogni.

Csigaházgyűjtők, óvakodjanak! Egy kúpcsigát nem lehet biztonságosan megfogni. Az ormány a csiga testének bármely pontját el tudja érni, és annyi mérget ki tud lőni, ami akár 15 ember megölésére is elegendő. A döfés rettentően fájdalmas. Később a fájdalom enyhül, de hamarosan elkezdődik a zsibbadás, majd ezt követi a szédülés. Az áldozat nehezen formálja a szavakat, aztán lebénul.

A kúpcsiga mérgével szemben nem létezik ellenszer. Szorítókötés, mozdulatlanság és mesterséges lélegeztetés az, ami segít. Bár ritkán, előfordul, hogy döfése halálos kimenetelű.