Fotó a világ legferdébb tornyáról
Kelet-Frízföld egy kis helysége vetekszik az olaszországi Pisa városával, Frank Wessels evangélikus lelkész ugyanis azt állítja, hogy Suurhusenben található a világ legferdébb tornya.
Szerinte az alsó-szászországi templomtorony elhajlása 5, 19 fokos, vagyis egy fokkal nagyobb, mint az olaszországi Campanile elferdülése. Ezért Wessels méltán reméli, hogy a ferde torony bekerül a Rekordok Könyvébe.
Suurhusen temploma a XIII. században épült és a 27, 37 méter magas tornyot 1450-ben építették hozzá. A torony elferdülését az idézte elő, hogy az alapozáshoz vastag tölgyfatörzseket használtak. Amikor a XIX. században kiszáradt a környező talaj, megsüllyedt a talajvíz szintje, a fatörzsek elkorhadtak. Abban az időben észlelték először a 2100 tonna súlyú torony elhajlását.
Az 1970-es évek derekán azután beomlás veszélye miatt bezárták és sorsára hagyták a templomot. Suurhusenben új egyházi központ létesítését tervezték, de tíz évvel később letettek az elképzelésről. Feltárták a templom alapzatát, majd betonnal és acéllal töltötték fel. Ma már minden ünnepen tartanak benne istentiszteletet, keresztelnek, esketnek és temetnek is.
De vajon csakugyan a suurhuseni torony a legferdébb a világon? Olaf Kuchenbecker, a Guinness World Records hamburgi képviselője az eddig rendelkezésekre álló ismeretek alapján úgy gondolja, hogy el fogják ezt ismerni.
Egy haszna azonban már volt a figyelemfelhívásának. 2007 tavaszán egy szakértő megmérte a tornyot és kiderült, hogy a legutóbbi mérés óta tíz centiméterrel nőtt az elhajlás.
50 ezer éves fegyverre bukkantak
A neandervölgyiekhez köthető lelet különlegessége, hogy állati csontból készült.
Több ezer éves kardot találtak Egyiptomban
A kutatók egy ókori, a tengeri népek elleni védelmet segítő erődöt tártak fel.
Visszakövetelik Nofertiti ikonikus mellszobrát
A műtárgyat bő száz éve hozták el Egyiptomból.
Kalózok elől rejthették el ezt a kincset
A római korból származó pénzek egy olyan területen kerültek elő, ahol gyakoriak voltak a portyázások.
Feltárás kezdődött a waterlooi csata helyszínén
A kutatók elsősorban arra kíváncsiak, hogy miként látták el a sebesülteket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
