Labirintus a tornyokban

A tornyokban és a tetőzetnél kisebb útvesztő fogadja a belépőt, amelyből a jövőben ízelítőt kaphatnak a látogatók is.

„Csak elsőre tűnik bonyolultnak a feljutás a Mátyás-toronyba, valójában nagyon is célszerűen megtervezett az épület” – mondja Janotti Judit műemlékfelügyelő, akivel a templom hajójából egy csigalépcsőn felfelé haladva a Béla-torony teteje felé vesszük az irányt. A lépcsőről nyílnak a Nagyboldogasszony-templom jelenleg a felújítás miatt elzárt terei: a királyi oratórium (amelynek az eredeti változatát Mátyás építtette), és a Máltai lovagterem.

Az oratóriumban már elkészültek a munkálatokkal, a Máltai lovagterem padlóját borító Zsolnay-csempéket hamarosan visszarakják, s fel van állványozva, hiszen a belső kifestését restaurálják. Festő restaurátorok dolgoznak az északnyugati csigalépcsőtől idáig vezető Béla-termekben is.

A Béla-torony teteje felé tartva szűkülnek a folyosók, annyira, hogy a Mátyás-toronyhoz vezető nyitott oromzati átjárón (ahol egy rács óvja a látogatót attól, hogy a Szentháromság térre szédüljön)

már csak oldalazva lehet haladni. Ráadásul az út során több helyütt elágazik a folyosó.

„Schulek úgy tervezte az épületet, hogy a tetőzetet könnyű legyen minden irányból megközelíteni, így az elágazások egy része a tetőre vezet” – magyarázza Janotti Judit.

A Mátyás-toronyban a csigalépcső is szűkül, hiába, ide már csak a harangozók jártak fel. A lépcsőről szintenként juthatunk be nagyobb terekbe: az egyik a harangoknak ad helyet, míg egy másikból a templom padlására vezető átjáró nyílik. Umberto Eco valószínűleg nem járt a Mátyás-templomban, ám a harmadik-negyedik terem és elágazás után után furcsa zavarodottság ural el: ilyet érezhetett Vilmos testvér és Adso is az apátság könyvtárában bolyongva.

A torony erkélyére kijutva szinte letaglózó az erős szél. A munkások sem dolgoznak kint miatta, s így az állvány megmászása, no meg a torony csúcsdíszének megérintése is elmarad. A kilátás az erkélyről is pazar: a vár a lábunk elé terített térkép, még a Mária Magdolna toronyra is fentről pillanthatunk rá. A tervek szerint a felújítás befejeztével a látogatók is feljuthatnak ide.

A templomot bejárva még a laikus is tiszteletet kezd érezni Schulek Frigyes átépítése iránt. Nincsenek felesleges részletek, egységes, megtestesült gótika az egész, vagy legalábbis az, amit az építész gótikaként akart megmutatni. Pedig a 19. század utolsó harmadában a barokk uralta az akkor épületek közé zárt templomot. Schulek könyörtelenül lebontotta a hozzáépítéseket, sőt alaposan visszabontatta magát a templomot is. Ezután pedig kőről kőre rakta vissza mindazt, ami menthető volt és beleillett a koncepciójába, vagyis abba, hogy szinte vegytisztán csak a templom egyik (gótikus) korszakát akarja helyreállítani.

Folytatás és képgaléria a Műemlékem.hu magazinjában.

Kapcsolódó cikk:
Az ismeretlen Mátyás-templom