Felszámolták az izraeli titkosszolgálat bejrúti hálózatát

A Közel-Keleten időnként valódi fegyverek dörögnek, de létezik egy titkos háború is, mégpedig a különböző kémszervezetek harca. Ennek az állandó, szüntelenül zajló küzdelemnek egyik központja Bejrút.

A Le Figaro című francia napilap helyszíni tudósítása szerint a libanoni fővárosban nyugati és iráni kémek, a szír titkosszolgálat, az izraeli Moszad és az amerikai CIA emberei, valamint a Hezbollah síita szervezet ügynökei vívják ádáz, színfalak mögötti csatájukat. Ebben a közdelemben Izraelt nemrégiben komoly vereség érte: a libanoni hatóságok felszámolták egyik ottani kémhálózatát.

A számok meghökkentőek. Az utóbbi hónapokban hetvennél is több libanonit vádoltak meg Izrael javára végzett kémkedéssel. Közülük mintegy negyvenet őrizetbe is vettek, a többit keresik. A francia újság szerint még egyetlen arab országban sem bukott le ilyen kiterjedt, nagy létszámú izraeli kémhálózat.

Egyébként nem volt olyan libanoni népcsoport, amelyből az izraeliek ne toboroztak volna ügynököket. A libanoni belbiztonsági erők főigazgatója, Asraf Rifi tábornok szerint a beszervezettek közül egyesek már a ’80-as évek óta a zsidó államnak dolgoztak. Volt, aki pénzért, volt, aki meggyőződésből, és volt aki zsarolás miatt. Ám Rifi szerint a sikeres izraeli toborzás legfőbb faktora Dél-Libanon korábbi, hosszú időn át tartó megszállása volt, ez ugyanis mindennapossá, teljesen megszokottá tette az izraeliek és a libanoniak között kiépült kapcsolatokat.

Egy bejrúti nyugati diplomata szerint elképzelhető, hogy az izraeli hálózat bukását a zsidó állam számára balul sikerült 2006-os libanoni háború okozta.

Libanoni katona őrködik egy páncé-
lozott harcjármű tetején állva Bejrútban.
Az országon belül a síita és szunnita
ellentétek is véres össze-
csapásokba torkollnak.

Az izraeli hírszerzés ezt követően nyilván a korábbinál több és pontosabb információt követelt ügynökeitől, akik emiatt kénytelenek voltak nagyobb kockázatot vállalni. A hálózat felgöngyölítéséhez a diplomata szerint a szikrát valószínűleg az adta, hogy a Hezbollahot – amely Libanonban állam az államban – 2008 februárjában komoly csapás érte, amikor Damaszkuszban megölték katonai szárnyának vezetőjét: ennek nyomán a szervezet rádöbbent, hogy az izraeliek milyen mélyen befurakodtak még saját soraiba is.

A síita mozgalom kémelhárítása ezt követően mindent megtett a jövőbeli merényletek megelőzésére és az izraeli ügynökök leleplezésére. Több embert elfogtak, akcióik egyben a libanoni biztonsági erőket is fellépésre késztették. 2009 májusában ez utóbbiak őrizetbe vették Adib Alam nyugalmazott tábornokot, a libanoni katonai titkosszolgálat egyik egykori illetékesét, aki a bejrúti sajtó szerint elismerte, hogy az izraeliek még 1998-ban beszervezték. A letartóztatottak között egyébként több más magas rangú katona is volt, többek között a libanoni haderő egyik ezredese, a kommandós Manszur Diab, akire a közvélemény egészen addig valóságos hősként tekintett.

A háború a színfalak mögött is folyamatosan zajlik

Az egymást követő lebukásokban furcsa módon nagy szerepet játszott egy teljesen más ügy: Rafik Hariri volt miniszterelnök néhány évvel ezelőtti meggyilkolása. A nyomozás érdekében a nyugati titkosszolgálatok ekkor egy olyan, nagy teljesítményű számítógépes szoftvert juttattak libanoni társszervezeteiknek, amely több tízezer telefonhívást képes analizálni, s közülük kiszűrni a szokatlanokat. A nyomozásnak ezt a részét egy briliáns képességekkel rendelkező libanoni tiszt, Visszam Eid kapitány vezette. Ő azonban a jelek szerint nem csak az izraeli kémhálózatról, hanem a Hezbollahról is megtudhatott furcsa dolgokat: 2008 januárjában ugyanis páncélozott gépkocsiját valósággal szétrobbantotta egy autóba rejtett pokolgép, s a merényletet nem élte túl.