Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Kultúra

Új Bolívia – jönnek az indiánok?

National Geographic Magyarország

Egy nyugtalan ország, ahol ötszáz év múltán az őslakosok kezébe kerül vissza a hatalom. Részlet a Magazin egyik novemberi cikkéből.

Írta Aalma Guillermoprieto, fényképezte Georg Esteinmetz

Villa Tunari földhözragadt trópusi kisváros a bolíviai Chapare megye közepén, ám a távoli dél-amerikai országban zajló etnikai forradalom valódi méretei és mozgatórugói mégis itt mutatkoztak meg először igazán. Négy esztendeje özönvíz erejű esőzések duzzasztották tajtékos áradattá a folyókat-patakokat, s hidakat és embereket sodort el, földcsuszamlásokat okozott a víz. A várostól alig 15 kilométerre, az áradó Espíritu Santo folyó közelében egy újságírókkal teli autóbusz és járművek tucatjai rekedtek egy leszakadt sziklatömb által eltorlaszolt alagút és a közeli híd roncsai közé. Vajon ki menne el választási kampánybeszédeket hallgatni, jelszavakat skandálni ekkora katasztrófa idején? Nos, akár több ezren is! Ezt a tömeget Bolívia őslakosainak leszármazottai alkották – azok az indiánok, akik originarios vagy pueblos indígenas néven neveztetik magukat Amerika-szerte. Sokan megáradt patakokon gázoltak át, s messzi földről gyalogoltak el Villa Tunariba, hogy azután hosszan ácsorogjanak a kisváros szélén, ügyet sem vetve a zuhogó égi áldásra, a lábbelit marasztaló, bokáig érő tapadós sárra.

Néhány szerencsés újságíró társaságában terepjáróval sikerült végül átkelnem a leomlott kőhíd mellett a folyón. Mire a városba érkeztünk, a nép már órák óta állt az esőben, szorosan egymáshoz préselődve a rozoga emelvény előtt. Fóliaköpeny alatt vacogva vagy bőrig ázva, de mindannyian kitartottak egész napnyugtáig, amikor a nagygyűlés befejeződött. Végtére is történelmi volt ez a pillanat…

Népviseletet idéző ruhába öltözött ajmara nők gyomlálják a La Paz-i golfklub gyepét. Míg ők mintegy havi 100 dollárt keresnek, a városi elit 12 ezer dollárért válthat klubtagságit, majd még havidíjat is fizet azért a kiváltságért, hogy a világ egyik legmagasabban, 3300 méteren fekvő pályáján golfozhasson.

Évszázados megaláztatások után most (minden előzetes esélylatolgatással dacolva) arra készültek, hogy maguk közül való jelöltet állítsanak a bolíviai elnökválasztásokra! Jelöltjük az az Evo Morales lett, akit végül 2005 decemberében Bolívia népe is elnökének választott, s így ma Latin-Amerika talán egyik legingatagabb országát vezeti. Pedig győzelme a Villa Tunari-i gyűlés napján, alig pár héttel a választások előtt, még merőben valószínűtlennek tűnt. „Egy indiánt elnöknek? Nem létezik, hogy megválasszák! De ha mégis, aligha marad sokáig hivatalban” – mérlegelték lenézéssel vegyes hitetlenkedéssel az eshetőséget azok a befolyásos, világos bőrű, öltönyös üzletemberek, akikkel az ország fővárosában, La Pazban beszélgettem néhány nappal a nagygyűlés előtt.

Odafönt az emelvényen kokalevél- és virágfüzért viselő férfiak szónokoltak ősi ajmara és az inkák korából fennmaradt kecsua nyelven, hisz ezeken hallgatóságuk zöme máig jobban ért, mint spanyolul. Azután (szintén koka-, gyümölcs- és zöldségfüzérrel a nyakában) megjelent a széles arcú, sasorrú elnökjelölt: „Mi, ajmarák, kecsuák és guaraník vagyunk! E nemes bolíviai föld jog szerinti tulajdonosai!” – köszöntötte harsányan éljenző-tapsoló közönségét. Spanyolul bár, ámde erős akcentussal…

Petárdák durrogtak, csörgők zörögtek, a háttérben fölzendült egy bombo dob mély lüktetése is. Egy bolíviai elnökjelölt, aki még csak nem is spanyol anyanyelvű?! Hihetetlen! A köröttem állók gyanakvóan elfordultak, amikor szóba elegyedtem volna velük. Füst és nedves gyapjú szaga áradt belőlük. A nők többségének hosszú, fekete hajfonatait lapos karimájú, jellegzetes kecsua kalap födte, s élénk színű bársonyszoknyát öltöttek térdig sem érő, rövid rokolyáik fölé. Az általában termetesebb és szélesebb arcú ajmara nők hosszabb szoknyát, hímzett vállkendőt s keménykalapot viseltek. Az agyonfoltozott és kifakult műszálas inget-nadrágot hordó férfiak fél arca kokalevelek kis csomójától, az Andok őslakosainak rágcsálnivalójától dudorodott. A tömeg énekszóval, ököllengetéssel, lábdobogtatva, zászlókat lobogtatva felelt az elnökjelölt lelkesítő szavaira. „Nem volt hiábavaló a törekvésetek!” – kiáltotta Morales, ők pedig megtapsolták Bolívia leendő elnökét. S vele magukat is, hiszen régóta küzdöttek együtt – egykor még Morales is szegény sorú földműves és kokacserje-termesztő volt. Közösen vívtak hosszú és nehéz csatákat az Egyesült Államok drogellenes erőivel, jórészt épp ezen a vidéken. Küzdelmük makacs és többnyire fegyvertelen volt – a hadsereggel és rendőrséggel folytatott végeérhetetlen összetűzések sora, miközben általában tapodtat sem engedtek. Miként a most zuhogó eső se tántorította el őket.

 Ayparavi és más indián települések szavazói 2005-ben történelmet írtak: maguk közül valót választottak Bolívia elnökének

Ayparavi és más indián települések szavazói 2005-ben történelmet írtak: maguk közül valót választottak Bolívia elnökének

Régóta várható volt már, hogy az elszánt őslakosok új elitje előbb-utóbb hatalomra jut. Miután a spanyol konkvisztádorok közel ötszáz éve Bolíviába érkeztek, lényegében munkatáborrá változtatták az országot. A kecsuákat és az ajmarákat hegyvidéki falvaikból levegőtlen bányákba vagy a haciendákon végzendő robotra kényszerítették – csak annyi szabadságot engedvén nekik, hogy a föld terméséből szűkösen megéljenek. Az amazóniai vidék őslakosai sem jártak jobban. A bolíviai függetlenség 1825-ös kikiáltását követően nyomorúságos síkvidéki táborokba terelték őket, hogy exportra szánt kaucsukot csapoljanak. Sőt, még a nem is olyan távoli múltban, az 1980-as években is elűzték őket termékeny földjeikről – ezúttal azok a hegyvidéki indiánok, akik például Chapare környékére települtek át. Bolíviában még a 20. század derekán is törvényes volt a bérrabszolgaság, távoli vidékein pedig máig él az a rettentő szokás, hogy a patrón (a gazda) erőszakot tehet a nőkön, s az így fogant gyermek egy életen át viselheti származásának bélyegét.

Az 1952. évi nemzeti forradalom széles körű földreformot hozott ugyan, s választójogot adott a nőknek és az írástudatlanságuk örvén egykor kizárt indiánoknak, ám az országot egy korrupt katonai elit kormányozta, jóformán a 20. század végéig. Amikor azután a tábornokok 1982-ben kivonultak végül a hatalomból, és választásokat írtak ki, Bolívia a világ egyik legeladósodottabb és egyben Dél-Amerika legszegényebb országa volt. Nyoma sem volt itt modern polgárságnak, s a nép túlnyomó többségét alkotó indiánok és a világosabb bőrű szűk vezető réteg között áthidalhatatlan szakadék tátongott. Az ország következő öt elnöke voltaképpen nem is választások, hanem kiválasztás útján került hivatalába – mégpedig
szigorúan az uralkodó fehérek köreiből.

Ám a nép ezt korántsem tűrte tétlenül. A forrongást szinte állandósították a radikális papok, a helyi mozgalmak és szakszervezetek, továbbá a hegyvidékről elűzött, erősen politizáló állástalan bányászok ezrei, akik Chapare vidékére települtek át kokacserjét termeszteni. Elérkezett a változások ideje!

Hogyan alakul Bolívia jelene, és milyen lesz a jövője? Ezt fejtegeti a Magazin novemberi lapszámának egyik nagyszerű cikke.

Hozzászólások

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket